Finnország áramtermelésének 95 százaléka tavaly más nem fosszilis erőforrásokból származott, vagyis atom-, szél- és vízerőművek és napkollektorok állították elő - ismertette a finn statisztikai hivatal.

Az észak-európai ország áramtermelésben a legnagyobb hányada az atomenergiának van, 38 százalék, amit a szélerő (24 százalék) és a vízerő (17 százalék) követ. Tavaly egyébként a szélenergia első ízben megelőzte a vízenergia arányát. A napenergia - bár kisebb részaránnyal rendelkezik - az utóbbi években jelentős növekedést mutatott.

A 2023-as évhez képest a szél- és napenergia-termelés 37, illetve 61 százalékkal nőtt tavaly, míg a víz- és az atomenergia 6, illetve 5 százalékkal csökkent.

A széntüzelésű hőerőművekben termelt elektromos áram mintegy felével esett vissza éves összehasonlításban, s mindössze egy százalékát adja az ország teljes energiafelhasználásának, amely maga is emelkedett 3 százalékkal, 82,7 terawattórára. Áramigényeinek 96 százalékát Finnország hazai termelésből tudta fedezni. A fennmaradó igény zömét Finnország Svédországból fedezi.

Finnország ugyan törvényben eredetileg 2029. május 1-jét határozta meg a szénkivezetés végdátumának, a kormány azonban bejelentette, hogy már az idén tavasszal megvalósítják ezt, miután bezárták az ország utolsó szénerőműveit.