Fenntarthatósági ajánlást készített az iroda- és kereskedelmi épületek beépített energetikai kapacitásigényének csökkentése érdekében a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és az ABUD Mérnökiroda. A stratégiai ajánlás célja, hogy az érintett épületek minél alacsonyabb beépített kapacitással legyenek megépíthetők és üzemeltethetők. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke az InfoRádióban elmondta: az utóbbi időben az ingatlanhasználói és a bérlői oldalon egyaránt egyre hangsúlyosabbá váltak a fenntarthatósági szempontok az ingatlanfejlesztés, valamint a kivitelezés terén is. Mint fogalmazott, a felmérés ötlete is abból a célból született meg, hogy utánajárjanak, mennyire felelnek meg az új kihívásoknak a Budapesten épült modern irodaházak.
Az egyik fő megállapításuk – melyet a külső szakértők is megerősítettek –, hogy már az egyes projektek előkészítési fázisában is gyakran túltervezik a hazai épületeket, illetve túlméretezik az energetikai kapacitásokat. Takács Ernő kiemelte: a kutatásuk során vizsgált 18 budapesti modern irodaháznál a valós teljesítményigény a rendelkezésre álló villamosenergia-, hűtési és fűtési teljesítményhez képest csak 51 százalékot ért el, a légtechnikai rendszereknél pedig 71 százalékos az arány. Az IFK elnöke figyelmeztetett:
ez a túltervezettség jelentősen rontja az irodák és így az egész piac versenyképességét.
Hozzátette: ezek az adatok azt jelzik, hogy újra kellene gondolni a tervezést, az előkészítést, és meg kell vizsgálni azt is, hogy ténylegesen mekkora energiára van szüksége az egyes ingatlanoknak. Az optimális tervezés az lenne, ha a kivitelezés során akkora energiamennyiséggel kalkulálnának, illetve annyit valósítanánk meg, amennyi a tényleges fogyasztást lefedi. Takács Ernő arról is beszélt, hogy a túltervezés megnöveli a kivitelezési költségeket, hiszen ebben az esetben több géppel, technikai berendezéssel kell számolni, de az üzemeltetés is drágább lehet a magasabb energiafelvétel miatt, még a bérlő takarékos energiafelhasználása esetén is. Mint mondta, nem szabad megfeledkezni a karbonsemlegességi kritériumokról sem, vagyis a lehető legkevesebb szén-dioxid-kibocsátással kellene építkezni, illetve üzemeltetni az ingatlanokat.
Az IFK elnöke szerint opció lehet a meglévő, de technikailag, energetikailag elavult épületek felújítása, és azok korszerű technológiával, technikával való beépítése. Ez azért lenne nagyon fontos és hasznos, mert a meglévő épületek átalakításával olyan új ingatlanok kerülnének a piacra, melyeknek alacsonyabb a karbonlábnyoma, mivel
egy épületfelújítás kevesebb szén-dioxid-kibocsátással (körülbelül 50 százalékkal) jár, mint egy teljesen új irodaépület felhúzása.
Az ilyen fejlesztések össztársadalmi értéke nemcsak az energiahatékonyságban rejlik, hanem abban is, hogy a meglévő erőforrásokat hatékonyabban használjuk fel, ezáltal hozzájárulunk a fenntarthatóbb jövőhöz.
Az IFK elnöke azt mondta, Európa-szerte ez a megoldás lett az új trend, ami nem más, mint a green retrofit (zöld épületfelújítás). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a régi épületállománynak új funkciót keresnek, akár vissza is bontják az épületszerkezetig, de nem rombolják le az egész ingatlanegyüttest, hanem új hasznosítási lehetőségeket keresnek az ingatlanfejlesztők.
Takács Ernő közölte: 2024 „egy eléggé vegyes megítélésű év volt” a magyar ingatlanfejlesztésben. Az év első felében alulteljesített a szektor, a harmadik negyedév viszont már mutatott biztató jeleket, a negyedik negyedév pedig az előrejelzések szerint már pozitívabb lesz, és úgy alakul, ahogy azt előzetesen várták a szakértők. „Ezzel együtt összességében elmaradunk attól a növekedési ütemtől, amit 2023-ban meghatároztunk magunknak, úgyhogy jócskán van még teendő annak érdekében, hogy a 2019-es rekordévünk számaihoz visszatérjünk” – összegzett az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.
Az egyesület arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós klímacélok eléréséhez mind a felújításoknál, mind az új építésű épületeknél jelentős szabályozási szigorítások várhatóak. Ennek első lépéseként bekerült az életciklus-szemlélet a tervezési, jogi környezetbe, amely hosszú távon a pozitív hatású építési szabályozás alapját készítheti elő. Ha ez felkészületlenül éri a magyarországi fejlesztőket és az építésgazdaság egyéb szereplőit, az nagymértékű hátrányt jelenthet számukra.