Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Unsplash

Megzuhant Kína aranyétvágya

A harmadik negyedévben jelentősen visszaesett az arany iránti kereslet az ázsiai országban, ami egyrészt a rekordmagas árfolyamnak, másrészt a gazdasági növekedés lassulásának tudható be. A ékszerek iránti kereslet pedig még inkább lecsökkent.

A Bloomberg számításai alapján Kínában, amely a világ legnagyobb aranyfogyasztója, a teljes aranykereslet 22 százalékkal, 218 tonnára esett vissza a július-szeptemberi időszakban - írja a Portfolio.

Hozzáteszik, az ékszerek iránti kereslet ennél is drasztikusabban, 29 százalékkal csökkent 130 tonnára. Az aranyrudak és -érmék esetében valamivel kisebb, 9 százalékos volt a visszaesés, így ezekből 69 tonnányit vásároltak a kínai fogyasztók.

Az arany árfolyama 2024-ben körülbelül 33 százalékkal emelkedett, több történelmi csúcsot is megdöntött.

A drágulás hátterében főként a központi bankok fokozott felvásárlása, valamint a befektetők menedékkeresése áll, ami a geopolitikai feszültségek növekedésével magyarázható

- írják. A jelentős áremelkedés magával rántotta az ékszervásárlási kedvet is, ráadásul a kínai gazdaság lassulása egyébként is nyomást gyakorol a fogyasztókra.

A Kínai Aranytanács adatai szerint az év első kilenc hónapjában összességében 11 százalékkal, 742 tonnára csökkent az aranyfogyasztás az országban - írja a lap. Szeptember során a nem-monetáris aranybehozatal 97 tonnára csökkent, ez 22 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi szinthez képest, habár az augusztusi adatokkal összehasonlítva mutat némi növekedést.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×