A Bloomberg számításai alapján Kínában, amely a világ legnagyobb aranyfogyasztója, a teljes aranykereslet 22 százalékkal, 218 tonnára esett vissza a július-szeptemberi időszakban - írja a Portfolio.
Hozzáteszik, az ékszerek iránti kereslet ennél is drasztikusabban, 29 százalékkal csökkent 130 tonnára. Az aranyrudak és -érmék esetében valamivel kisebb, 9 százalékos volt a visszaesés, így ezekből 69 tonnányit vásároltak a kínai fogyasztók.
Az arany árfolyama 2024-ben körülbelül 33 százalékkal emelkedett, több történelmi csúcsot is megdöntött.
A drágulás hátterében főként a központi bankok fokozott felvásárlása, valamint a befektetők menedékkeresése áll, ami a geopolitikai feszültségek növekedésével magyarázható
- írják. A jelentős áremelkedés magával rántotta az ékszervásárlási kedvet is, ráadásul a kínai gazdaság lassulása egyébként is nyomást gyakorol a fogyasztókra.
A Kínai Aranytanács adatai szerint az év első kilenc hónapjában összességében 11 százalékkal, 742 tonnára csökkent az aranyfogyasztás az országban - írja a lap. Szeptember során a nem-monetáris aranybehozatal 97 tonnára csökkent, ez 22 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi szinthez képest, habár az augusztusi adatokkal összehasonlítva mutat némi növekedést.
