A kormány álláspontja az, hogy kiemelten kell támogatni a családokat, a vidéki fiatalokat és a hazai kkv-kat. A családi adókedvezmények mértékét megduplázzuk és vizsgáljuk egy szakmunkáshitel elindításának lehetőségét is - közölte Nagy Márton az augusztusban új területekkel gyarapodott Nemzetgazdasági Minisztérium szerkezetére, feladataira vonatkozó kérdésre az atv.hu-nak.

A kis- és közép vállalkozásokkal (kkv) kapcsolatban Nagy Márton nyomatékosította: kiemelt prioritást élvez a digitalizáció felgyorsítása, ennek hiányában ugyanis a 21. században nem lehet versenyképességről beszélni. "Emellett egy új célzott és beruházást támogató 1+1 rendszert kell felépíteni, mert ma ilyen rendszer a kkv-kra vonatkozóan nem létezik, miközben a kkv-k jelentik a gazdaság gerincét” - fogalmazott. Ennek keretében

a kormány akár egy beruházás 50 százalékát is megfinanszírozná vissza nem terítendő forrással. pályázati rendszerben. Ennek a munkának az előmozdítása érdekében egyeztet Orbán Viktorral egy kkv-fejlesztési államtitkárság felállításáról.

Ennek feladata a tárcavezető elmondása szerint az lesz, hogy folyamatosan tartsa a kapcsolatot az érdekképviseletekkel, a szakmai szervezetekkel, kamarákkal és magukkal a vállalkozásokkal.

"Ahogy az ipar esetében is az ipari szereplőkre hallgattunk - hiszen ők kockáztatják a pénzüket -, úgy a kkv-k esetében sem akarunk okosabbak lenni, mint maguk a kkv-k. Pontosan ők látják, mire van szükségük, mi segíti legjobban a fejlődésüket" – fogalmazott.

Egyebek között a tervezett szakmunkáshitelről is beszélt Nagy Márton. A tervek szerint a 17-22 év közötti szakképző iskolát, vagy szakgimnáziumot elvégzett fiatalok a munkába állást követően 10 éves futamidejű, szabad felhasználású hitelt vehetnek majd fel, amennyiben vállalják, hogy Magyarországon élnek és dolgoznak. "Ezt lehet pályakezdési támogatásnak is tekinteni" – hangsúlyozta.

"Duplán rossz a költségvetésnek"

A lakossági fogyasztás nem emelkedett egyelőre olyan szintre, mint azt a kormány várta, remélte. Ezzel kapcsolatban a miniszter közölte: "az adatokból azt látjuk, hogy az átlag felett keresők megtakarítanak és inkább külföldön fogyasztanak, mint itthon” – nyomatékosította válaszában most is Nagy Márton, hozzátéve: ez duplán rossz a gazdasági növekedésnek.

"A külföldi webshopok elterjedése jelentős csapást mér a hazai kiskereskedelemre. Gondoljunk csak az Amazon-ra vagy csak a Temu-ra" - mutatott rá a válaszában. Hozzátette:

a középréteg és az átlag alatti keresők pedig fogyasztás helyett lakásvásárlásra költik a pénzüket, a megtakarításuk a lakáshitelek önrészévé válik.

"Ez érthető és szerencsére ebből előbb utóbb fogyasztás lesz, hiszen a lakást fel kell újítani vagy éppen be kell rendezni. Júliusban például, egy nyári hónapban négy éve nem látott számú lakás cserélt gazdát" - emelte ki.

Az általa korábban vázolt cash-flow-problémát részletezve közölte: ennek oka az, hogy az államadósság kamatkiadásai magasak és ezek 3-4 év múlva csökkenek "normális" szintre. Idén a GDP 4,9, 2025-ben a GDP 3,8, 2026-ban pedig a GDP 3,5 százalékát teheti ki a bruttó kamatköltség. Vagyis 3-4 év múlva automatikusan "kikönnyül" a költségvetés, strukturális változtatás szükségét ezért nem látja, a cash flowt kell kezelni éves viszonylatban. Ez a kiadások évekkel való eltolását és az extraprofitadók tervezettnél későbbi kivezetését foglalja magában.

Hozzátette: "a cash flow kihívás azt jelenti, hogy az éves költségvetési hiánycélt csökkenteni kell. Idén a GDP 4,5 százalékára, jövőre pedig 3,7 százalékára kell lefaragni a hiányt. Éves viszonylatban tehát a hiánycélokat el kell érni".

Szavai szerint szó sincs arról, hogy az állam finanszírozási nehézségekkel szembesülne. Óriási pénzügyi tartalékkal rendelkezik az ország. A kincstári egységes számlán (KESZ) közel 3500 milliárd forint áll rendelkezésre, amely az elmúlt évtizedhez képest igen magas szintnek felel meg; a 10 éves átlagállomány 1884 milliárd forintot tesz ki.