A kormány a háborúellenes akcióterv keretében arról döntött, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. A kormány továbbra is elutasítja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, miközben egyes szereplők extraprofithoz jutnak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn hivatalában fogadta a Magyar Bankszövetség elnökségét és ismertette a háborúellenes akcióterv részleteit, amely a bankadót, valamint a tranzakciós illetéket érinti, és külön intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy a bankokra kirótt terheket a bankok ne háríthassák át a lakosságra - írta a közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Ismertették, a kormány döntése értelmében - érvényt szerezve a korábbi elvárásnak - a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofit-adó befizetési kötelezettségüket a 2024-es évben, amennyiben növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak. A kormányzati elvárás tehát az, hogy az állampapír-portfolió átrendezése helyett a szektor hosszúlejáratú állampapír vásárlással a teljes állampapír-állományát növelje. kormány rögzítette, hogy az 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének is növekednie kell, nem elég a hosszú lejáratú, azaz 2027 után lejáró állampapír-állomány névértékét növelni. Ebből fakadóan a 2024-es évre vonatkozóan mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapírállomány-növekmény figyelembe vételével állapítják meg az adókedvezményt. Az időszakot 2024 első 11 hónapjában látott napi átlagos állampapírállomány fogja jelenteni 2023 első 4 hónapjához képest.

2024-ben az extraprofitadó alapja a 2022-es korrigált, adózás előtti eredmény. 2024-ben a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, amely az előírásoknak megfelelő állampapírvásárlás teljesülése esetén az 50 százalékos adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenthető. A banki extraprofitadó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredmény lesz. Jövőre az állampapír-állomány növelésénél a vizsgált időszakot 2025 első 11 hónapja fogja jelenteni 2024 első 11 hónapjához képest.

A kormány továbbra is azt rögzíti, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéknél a bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók az illetékfizetésre kötelezett fél, nem pedig a lakosság vagy a vállalati szektor. Általános esetben (ideértve az értékpapír-tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik (0,3 százalékról), de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (10 ezer forintról emelkedik). Készpénzfelvételnél a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik (0,6 százalékról). Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes, a kormány az intézkedéstől idén 85 milliárd forint többletbevételt vár, jövőre pedig a teljes évre elérheti a 200 milliárd forintot.

2024 október 1-jétől bevezetnek egy kiegészítő illetéket is a konverziót tartalmazó ügyletekre, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg. Amennyiben egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swap-ügyleteket is), úgy ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli.

A kiegészítő illeték mértéke - az általános tranzakciós illetéken felül - tranzakciónként 0,45 százalék, 20 ezer forintos limittel. Az általános szabályoktól eltérően, ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre. Összességében a kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel 2024-ben 7 milliárd lehet, 2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot.

A tranzakciós illeték tekintetében a kormány a családok védelme érdekében külön döntéseket hozott. A jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány 2,5-szeresére emeli, a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra tranzakciónként.

A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő tranzakciós illeték. A bankkártyák esetében tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyák esetében 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány a bankkártya-használat utáni illeték mértékén nem változtat, így az továbbra is rendkívül alacsony marad - hangsúlyozták.

A pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében a kormány díjemelési stopot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek vonatkozásában. 2024. december 31-ig a lakossági ügyfeleknél a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók.

Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó. A kormány tehát megakadályozza, hogy a bankok áthárítsák a terheket, ezzel is segítve a fogyasztás helyreállását és az óvatossági motívum további oldását, amelynek a gazdasági növekedés újraindulásának köszönhetően végső soron a bankok is a nyertesei.