Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.96
bux:
109218.56
2025. december 5. péntek Vilma
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. június 13-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

A háborúellenes akcióterv részletei: maradnak a különadók, új banki illeték, fellépés a külföldi propaganda ellen

A háborús helyzetre tekintettel lényeges döntéseket hozott vasárnapi ülésén a kormány – jelentette Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A külföldi háborús propaganda elleni fellépésről döntött a kormány – jelentette be Gulyás Gergely a hétfő reggeli Kormányinfón. A miniszter két területen jelentett be fontos változást.

Mint elmondta, a kormány kötelezni fogja az álláspontja szerint háborús propagandát támogató médiumokat és a pártokat arra, hogy tegyék átláthatóvá a bevételeiket, és ha van olyan médium, amely külföldről fogad el forrásokat, és azt háborús propagandára fordítja, akkor azt az igazságügyi miniszter segítségével vissza fogják küldeni a feladónak. Gulyás Gergely azt is kiemelte, hogy a pártok eleve nem fogadhatnak el külföldi támogatásokat. A miniszter elismerte, hogy ilyen szigorú fellépésről még nem döntöttek korábban, de jelezte, hogy a kormánynak valamit tennie kell ebben a kérdésben, ráadásul van példa hasonló lépésre uniós szinten is. Később kiderült, hogy a háborús propaganda mibenlétének meghatározásával kapcsolatban még nincsenek konkrétumok, az igazságügyminiszter felkérést kapott egy tervezet kidolgozására.

"A háborúellenes akcióterv részeként védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden cégnek, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert" – jelentette be Gulyás Gergely, és azt is pontosította, hogy ez a teher a bankszektort, és energiacégeket és a kiskereskedelmi láncokat érinti.

Ebből 400 milliárd forintos bevételt vár a kormány.

A részleteket illetően elmondta, hogy a bankokkal megállapodtak a bankadó csökkentéséről annak fejében, hogy növelik állampapír-állományukat. Ám az intézmények egy része kijátszotta az állampapír-vásárlásra vonatkozó szabályokat, ezért azoknak a pénzintézetek, amelyek nem növelték állampapír-állományukat, a teljes bankadót meg kell fizetniük.

További terhet jelent a hitelintézeteknek, hogy a meglévő tranzakciós illetéket megemelik, és a devizaműveleteikre valutaátváltási illetéket vezetnek be. Annak érdekében pedig, hogy a bankok ne háríthassák át ezeket az extra terheket, 2024-re a lakossági számlavezetési és kártyahasználati díjak esetében stopot vezet be a kormány.

A héten megjelenő szabályozás szerint

augusztus 1-től a tranzakciós illeték 0,45 százalékra ugrik, legfeljebb 20 ezer forint számolható fel. A készpénzfelvételnél 0,9 százalékra emelkedik a költség.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az energiavállalatok és a kiskereskedelmi multik esetében a háborúellenes akcióterv azt jelenti, hogy nem csökkentik idén az extraprofitadót (ezt egyébként jövőre ki akarták vezetni).

A Portfolio a döntés után nem sokkal írról írt, hogy az OTP és a Mol részvényei is csökkent: 1,8 százalékos mínuszban van bankrészvény, míg a Mol árfolyama 1,2 százalékot esett a bejelentés után.

Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×