eur:
408.97
usd:
389.87
bux:
80165.64
2024. december 13. péntek Luca, Otília
Nyitókép: pixabay

Komoly gazdasági visszaesést jósol a GKI

A Gazdaságkutató Zrt. (GKI) a magyar gazdaság 0,5 százalékos visszaesésére számít 2023-ban, sőt az ennél nagyobb csökkenést is elképzelhetőnek tartja.

A gazdaságkutat szerint a forint gyengülni fog az év második felében, az uniós pénzek idei beérkezésére pedig nem nagyon lát esélyt. Ugyanakkor a GKI szerint a recessziót csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg - írja az azenpenzem.hu.

A portál által ismertetett elemzés szerint Magyarországon 2023 első negyedévében folytatódott a recesszió, a GDP az előző negyedévhez viszonyítva harmadik negyedéve csökkent (0,2 százalékkal), sőt immár az előző év azonos időszakához viszonyítva is visszaesés volt (0,9 százalékkal). Az első négy hónapban az ipari termelés 3,2 százalékkal, az építőipari 7,7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 10,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.

Az üzleti várakozások nem utalnak gyors kilábalásra, júniusban a szolgáltató bizalmi index 5, az ipari 7, az építőipari és a kereskedelmi pedig egyenesen 38-38 havi mélypontjára süllyedt. A mezőgazdasági GDP viszont a tavalyi brutális visszaesés után a prognosztizáltnál is gyorsabban bővülhet.

A GKI 3 százalékról 2,5 százalékra a csökkentette a fogyasztás várható idei visszaesését, mivel az első negyedévben a természetbeni juttatások volumene meglepő mértékben, 4,7 százalékkal emelkedett. A vásárolt fogyasztás esetében viszont 3,5 százalékos visszaesésre számít. A gazdaságkutató az év egészében 16 százalékos körüli keresetemelkedést valószínűsít, de ennél magasabbat is elképzelhetőnek tart a költségvetési szektor minimális működőképességének fenntartása, illetve a megígért béremelések teljesítése, az üzleti szféra prosperáló részében a munkavállalói követelések teljesítése következtében.

Ugyanakkor a 16 százalékos keresetemelkedés

éves átlagban (19 százalékos infláció esetén) 2,5 százalékos reálkereset-csökkenést jelentene

(a vállalkozói szektorban stagnálást, de a költségvetési szektorban 6 százalék körüli veszteséget). 2023 végén azonban már nőhet a keresetek reálértéke. A nyugdíjak reálértékének megőrzését törvény garantálja, de a gyakorlatban némi csökkenést fog jelenteni, hogy idén nincs esély nyugdíjprémium kifizetésére. A reáljövedelmek – a magas bázis, például a tavalyi szja-visszatérítések következtében – a reálkereseteknél jelentősebben, 3-3,5 százalékkal csökkennek.

Az állami beruházások befagyasztása és átütemezése már 2022 nyarán megkezdődött, tavaly ősszel lista jelent meg többszáz - jelentős részben infrastrukturális jellegű – felfüggesztett fejlesztésről. Idén májusban ezek nagy részének támogatási szerződését a kormány meg is szüntette. A magyarázat nyilvánvalóan a költségvetési – ezen belül EU-források – hiánya.

A módosított 2023. évi költségvetés már elfogadásakor elszakadt a valós folyamatoktól - véli a GKI. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya ugyanis már 2023 első négy hónapjában csaknem elérte, majd május végére meghaladta az éves előirányzat 80 százalékát (81,3 százalék). Ennek magyarázata egyrészt a túl optimista növekedési előrejelzésben – például fogyasztásbővülésben –, másrészt az előirányzott EU-transzferek elmaradásában rejlik.

Az év egészében 19 százalék körüli áremelkedés várható.

(Az MNB szerint legfeljebb 18,5 százalékos.) Viszont a GKI számításai szerint az év végére megvalósulhat az egy számjegyű áremelkedés elérése. A fogyasztói áremelkedésnél magasabb maginfláció, az energiaárak várható emelkedése, a költségvetés nehéz helyzete, az ársapkák megszüntetése, a keresetnövekedés esetleges gyorsulása, s nem utolsó sorban a forint jelentős gyengülésének lehetősége azonban fékezheti, sőt meg is akadályozhatja ennek elérését.

A GKI éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 390 forint körüli euróval, vagyis az első öthavi 383 és június utolsó előtti hetének 370 forintos árfolyamához képest a második félévben jelentősen gyengülő forinttal számol. Bár a forint jól bírta a kamatcsökkentési periódus megkezdését, a folytatódó magyar kamatcsökkentési ciklus ezt a pénzáramlást fokozatosan megfordíthatja. Ráadásul a nagy központi bankok inkább kamatemelésen gondolkodnak, ami tovább csökkenti a magyar kamatelőnyt.

Emellett elúszóban van az a forint erősödéséhez a háttérben igencsak hozzájáruló remény is, hogy hamar sikerül megállapodni az EU-val jelentős összegű, viszonylag gyorsan és ténylegesen felhasználható pénzek folyósításáról. Kedvezőtlen hatású az államháztartás magas finanszírozási igénye, s csökkentik a befektetői bizalmat az állam folytatódó, piacidegen beavatkozásai, továbbá

az EU-val és az USA-val konfrontatív, Oroszországgal megértő magyar kül- és gazdaságpolitika is.

Mindez akkor is gyengítheti a forintot, ha a hitelminősítők egyelőre még kivárnak. Például a Fitch júniusban nem változtatott a magyar besoroláson, így a lehetséges leminősítésre utaló negatív kilátásokon sem.

A gazdaságpolitikában a tavaly kezdődött válság ellenére mindmáig nem került sor egy új stratégia kidolgozására, ehelyett folyik az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme - hangoztatta a GKI. Jól példázza ezt a 2023. évi költségvetés, melynek immár idén tavasszal elfogadott módosítása is lényegi felülvizsgálatra szorul. Az elkerülhetetlen válságkezelés reformok nélküli megszorításokban – adóemelésekben és támogatáscsökkentésekben, a közszolgáltatások perspektívátlan lezüllesztésében –, a piaci folyamatokba történő, a korábbinál is kiterjedtebb állami beavatkozásokban ölt testet.

A gazdaságkutatónak az a véleménye, hogy Magyarország az idén nem számíthat az összes uniós forrás kifizetésére. Ennek okát az elemzés abban látja, hogy a magyar kormány a jogállamisági követelményeknek megfelelő intézményi változtatásokkal nem tartalmilag, hanem inkább csak formailag igyekszik megfelelni az EU elvárásainak. A kormányzat vonakodva és ellentmondásos módon, az időt húzva és formailag, inkább csak a látszatok szintjén enged a gazdasági és politikai kényszereknek, miközben folyamatos akadékoskodásával,

vétófenyegetésével és vétózással egyszerű „bajkeverőként” jelenik meg az EU döntéshozói és közvéleménye előtt.

Ugyanakkor a GKI azt valószínűsíti, hogy lesz valamiféle megállapodás az EU-val, azonban ennek végrehajtása körül is állandó viták lesznek. De azért az uniós pénzek egy részének folyósítása – akár felfüggesztésekkel tarkítva – mégis megtörthet. A tárgyalások megszakadása ugyanis Magyarország számára nem csak veszteségekkel, de súlyos bizalomvesztéssel, s ezzel finanszírozási problémákkal járna.

Címlapról ajánljuk

Így segített be Magyarország Románia és Bulgária schengeni csatlakozásába

Az uniós belügyminiszterek tanácsa Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökség előterjesztését, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe, tehát a két ország, illetve a már schengeni övezeti tagok közötti szárazföldi határokon január 1-jétől megszűnnek majd az ellenőrzések. Az InfoRádió a megállapodásról Gálik Zoltánt, a Corvinus Egyetem docensét kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.16. hétfő, 18:00
Freund Tamás
a Magyar Tudomány Akadémia elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 13. 16:55
×
×
×
×