Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök múlt csütörtökön ismertette, hogy a kormány – a gazdaság újraindításának elemeként – egy új hitelkonstrukció bevezetéséről döntött. Eszerint a koronavírus-járvány miatt bajba került kis- és közepes vállalkozások 10 évre 10 millió forint erejéig kamatmentes kölcsönt vehetnek igénybe, amelyet csak 3 év után kell elkezdeni törleszteni.

A hitelkonstrukcióról György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára elmondta, ha a jelentkezők száma indokolttá teszi, a rendelkezésre álló keretet bővíthetik, hiszen ha sikeres a termék, az azt jelzi, szüksége van erre a piacnak. Ugyanakkor úgy látja, nem feltétlenül mindenki fogja kihasználni az említett 10 milliós keretet. Hiszen

„a magyar vállalkozók, különösen a mikrovállalkozók bölcsek,

és a szó pozitív értelmében a protestáns puritán német vonalat képviselik, organikusan fejlődnek, és a saját megtakarításaikból nőnek fel”.

Tehát – miután nem igazán szeretnek tartozni – távol tartanák inkább magukat a hiteltől, és a válság alatt is saját erejükből, megtakarításaikból, illetve az államtól kapott segítséggel – ágazati bértámogatások, vagy beruházásösztönző és munkahelyteremtő támogatások révén – igyekeznek fönntartani a képességeiket.

A hitel feltételeit illetően kifejtette:

elsősorban azokat a szektorokat szeretnék megsegíteni, amelyeket a az egészség védelmében hozott korlátozó intézkedések érintettek,

és amelyek maguk is veszteségeket vagy a korábbi időszakhoz képest relatív veszteségeket voltak kénytelenek elszenvedni. Hogy a nyitáskor legyen elég likviditásuk ahhoz, hogy a megnövekedett forgóeszköz-igényt képesek legyenek fedezni.

György László megjegyezte, az elemzéseikből az köszön vissza, hogy a 2017 és 2019 közötti időszak volt a foglalkoztatás és a bérek növekedése, valamint a mikrovállalkozások felhalmozása szempontjából a legjobb három éve a magyar gazdaságnak az elmúlt 30 évben. Így az ekkor keletkezett megtakarítások, továbbá a gazdaságvédelmi- és a gazdaság-újraindítási akcióterv 10 millió forintos hitelkerete, reményeik szerint, kézzel fogható segítség lesz a magyar gazdaság újraindításában és azon szolgáltató szektorok gyors talpra állásában, amelyeket a korlátozó intézkedések érintettek – ismételte meg.

Egészséges átalakulás

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy a munkaerőpiacra milyen hatással lehet a járvány okozta mobilitási korlátozások sora, illetve a brexit. A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban kifejtette: 2020 decemberében ugyanannyian dolgoztak, mint 2019 decemberében, de eltérő volt a munkaerő-piaci szerkezet. Tavaly 26 ezerrel többen dolgoztak az IT-szektorban, 20 ezerrel többen a tudományos tevékenységek területén és 16 ezerrel többen az építőiparban, mint a korábbi évben. Természetszerűen kevesebben a vendéglátásban és turizmusban, valamint a szállításban és logisztikában.

György László hozzátette: az is látható, hogy a közfoglalkoztatásban közel 16-18 ezerrel, külföldön pedig 20-30 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint 2019-ben, miközben az elsődleges piacon, a válság ellenére, több a munkavállaló. Mindez pedig azt jelenti, hogy

a magyar gazdaság versenyképes szektorainak már a válság előtt is igénye volt a minőségi munkaerőre,

és az utánpótlását részint segítette is fedezni a kialakult helyzet. Az államtitkár úgy látja, egészséges átalakulás zajlik, és amikor majd megnyílnak a korlátozásokkal érintett szektorok, az lesz igazán versenyképes, aki ezt az időszakot azzal töltötte, hogy hogyan tud termelékenyebben dolgozni.

„Az automatizáció, a digitalizáció, a robotizáció és az ipar 4.0 meg fog jelenni a szolgáltatások területén is, de nem munkahelyeket fog megszüntetni, hanem munkahelyeket fog átalakítani” – mondta az államtitkár. A felnőttképzési rendszer átalakítása, az egyetemekbe fektetett 1500 milliárd forint, illetve a vállalkozások számára átképzésre biztosított 70 milliárd forint mind-mind azt szolgálja, hogy az említett átalakulással lépést tudjanak az érintettek tartani – tette hozzá.