Infostart.hu
eur:
366.33
usd:
322.83
bux:
148013.22
2026. szeptember 29. kedd Mihály
Vásárlás Erzsébet-utalvány Plusz kártyával egy belvárosi élelmiszerüzletben 2016. december 9-én.  A kártya kibocsátója a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. Az elektronikus kártyán kezelhető az étkezési, az ajándék, az iskolai, a kultúra valamint a sport utalvány is.
Nyitókép: Mohai Balázs

Fogyasztás terén a sereghajtók között vagyunk az EU-ban

Némileg csökkent tavaly, de így is óriási maradt a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből.

Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 27 tagú közösségben. Bulgária javított, de továbbra is erős lemaradásban van.

Az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás is 106 százalékra rúgott tavaly. Szinte minden ország esetében 1-2 százalékponttal mozdultak el az értékek 2018-hoz képest, így alig változott tavaly az országok sorrendje.

A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 260 százaléka volt az uniós átlagnak, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 53 százalék.

Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 261 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt.

Tíz ország, Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország egy főre jutó GDP-je haladta meg az uniós átlagot tavaly. A középmezőnybe, a 70 és 100 százalék közötti kategóriába került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban, Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában 70 százalék alatt volt a mutató.

A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 58 százalékával. Egy évvel korábban 136, illetve 57 százalékon állt a két adat. Mindössze 9 ország haladja meg az uniós átlagot, Luxembourg mellett Németország, Ausztria, Dánia, Belgium, Hollandia, Finnország, Franciaország és Svédország.

Olaszország, Írország, Ciprus, Litvánia és Spanyolország a 90 és 100 százalék közötti, Portugália, Csehország, Málta és Szlovénia a 80 és 90 százalék közötti, Lengyelország, Románia, Görögország és Észtország pedig a 75 és 80 százalék közötti sávba került.

Az uniós átlag 75 százaléka alatt öt tagállam teljesít, Bulgária mellett Lettország, Szlovákia, Magyarország és Horvátország.

Az utóbbi három évben viszonylag stabil maradt az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás a legtöbb uniós tagállamban. Érzékelhető növekedést mutattak ki Romániában, ahol 2017-ben még az uniós átlag 70 százalékán, 2019-ben viszont már 79 százalékán állt az AIC. Litvániában 89 százalékról 92 százalékra, Portugáliában 83 százalékról 86 százalékra, Máltán 82 százalékról 85 százalékra, Szlovéniában 80 százalékról 83 százalékra, Bulgáriában pedig 55 százalékról 58 százalékra kúszott fel ez a mutató. Érezhető csökkenést jegyeztek fel Svédországban (109 százalék tavaly, 113 százalék 2017-ben), Németországban (122 százalék kontra 124 százalék), Ausztriában (118 százalék kontra 120 százalék) és Spanyolországban (91 százalék kontra 93 százalék).

Címlapról ajánljuk
Dízelársokk Európában – az elemző szerint a horvát példa jelenthetne némi megoldást

Dízelársokk Európában – az elemző szerint a horvát példa jelenthetne némi megoldást

Két geopolitikai válság miatt rendkívül szűkössé vált a globális dízelpiac. Magyarországon ráadásul tovább nehezíti a helyzetet, hogy az árképzésben korábban meglévő tartalékok szinte teljesen elfogytak. A dízelpiaci nehézségek egész Európát érintik, ezért egyre több kormány avatkozik be valamilyen módon. Az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio energiapiaci elemzője beszélt a kialakult helyzetről.

Gyanúsítottként hallgatták ki az őrizetes Hankó Balázst, kampányra szórták a pénzt az ügyészség szerint

A hűtlen kezelés bűncselekménye miatt a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként – mentelmi jogának felfüggesztése után – az ügyészség őrizetbe vette és gyanúsítottként kihallgatta Hankó Balázs fideszes országgyűlési képviselőt, korábbi minisztert.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Zuhanás után folytatódik az esés a magyar tőzsdén

Zuhanás után folytatódik az esés a magyar tőzsdén

Ma is elsősorban az irán konfliktus friss fejleményei és az amerikai kamatpálya várható alakulásával kapcsolatos információk vannak a befektetők fókuszában. Tegnap hangulatromlás volt a tőzsdéken, miközben tovább emelkedtek az amerikai állampapírhozamok - a befektetők attól tartanak, hogy a tartósan magas infláció újabb kamatemelésekre késztetheti a Fedet. Egyelőre óvatos emelkedést láthatunk az európai tőzsdéken, a tegnapi zuhanást követően a BUX pedig tovább esik, leginkább a Mol miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×