eur:
392.88
usd:
366.44
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Vásárlás Erzsébet-utalvány Plusz kártyával egy belvárosi élelmiszerüzletben 2016. december 9-én.  A kártya kibocsátója a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. Az elektronikus kártyán kezelhető az étkezési, az ajándék, az iskolai, a kultúra valamint a sport utalvány is.
Nyitókép: Mohai Balázs

Fogyasztás terén a sereghajtók között vagyunk az EU-ban

Némileg csökkent tavaly, de így is óriási maradt a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből.

Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 27 tagú közösségben. Bulgária javított, de továbbra is erős lemaradásban van.

Az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás is 106 százalékra rúgott tavaly. Szinte minden ország esetében 1-2 százalékponttal mozdultak el az értékek 2018-hoz képest, így alig változott tavaly az országok sorrendje.

A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 260 százaléka volt az uniós átlagnak, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 53 százalék.

Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 261 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt.

Tíz ország, Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország egy főre jutó GDP-je haladta meg az uniós átlagot tavaly. A középmezőnybe, a 70 és 100 százalék közötti kategóriába került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban, Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában 70 százalék alatt volt a mutató.

A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 58 százalékával. Egy évvel korábban 136, illetve 57 százalékon állt a két adat. Mindössze 9 ország haladja meg az uniós átlagot, Luxembourg mellett Németország, Ausztria, Dánia, Belgium, Hollandia, Finnország, Franciaország és Svédország.

Olaszország, Írország, Ciprus, Litvánia és Spanyolország a 90 és 100 százalék közötti, Portugália, Csehország, Málta és Szlovénia a 80 és 90 százalék közötti, Lengyelország, Románia, Görögország és Észtország pedig a 75 és 80 százalék közötti sávba került.

Az uniós átlag 75 százaléka alatt öt tagállam teljesít, Bulgária mellett Lettország, Szlovákia, Magyarország és Horvátország.

Az utóbbi három évben viszonylag stabil maradt az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás a legtöbb uniós tagállamban. Érzékelhető növekedést mutattak ki Romániában, ahol 2017-ben még az uniós átlag 70 százalékán, 2019-ben viszont már 79 százalékán állt az AIC. Litvániában 89 százalékról 92 százalékra, Portugáliában 83 százalékról 86 százalékra, Máltán 82 százalékról 85 százalékra, Szlovéniában 80 százalékról 83 százalékra, Bulgáriában pedig 55 százalékról 58 százalékra kúszott fel ez a mutató. Érezhető csökkenést jegyeztek fel Svédországban (109 százalék tavaly, 113 százalék 2017-ben), Németországban (122 százalék kontra 124 százalék), Ausztriában (118 százalék kontra 120 százalék) és Spanyolországban (91 százalék kontra 93 százalék).

Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
Paks II.-vezér: változhat a kulcsrakész ár, a kínaiak is megjelenhetnek a beruházás körül

Paks II.-vezér: változhat a kulcsrakész ár, a kínaiak is megjelenhetnek a beruházás körül

A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×