Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójának találkozója a Karmelita kolostorban 2020. december 3-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A paksi bővítésről tárgyalt Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Alekszej Lihacsovot, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatóját - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

A találkozón részt vett Alekszandr Merten, a Roszatom tanácsadója, a Rusatom Nemzetközi Hálózat rangidős alelnöke, Vlagyimir Szergejev, Oroszország budapesti nagykövete, a magyar kormány részéről pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter is.

Az egyeztetésen elhangzott: az új paksi atomerőmű-blokkok megfelelnek a magyar és az európai uniós szabályoknak és a biztonsági követelményeknek. A klímavédelmi célok elérése érdekében Magyarországnak hosszú távon egyaránt támaszkodnia kell az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra.

Megállapították: a magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar emberek és a hazai vállalkozások olcsó villamos energiához jussanak kiszámítható, tiszta, hazai forrásból.

Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a csütörtöki tárgyaláson a felek értékelték a Paks II. projekt előrehaladását;

egyetértettek abban, hogy a beruházás ütemterv szerint halad.

Elhangzott: az elmúlt egy évben számos fontos lépés történt a két új atomerőművi blokk előkészítésében, így júniusban benyújtották a nukleáris létesítési engedély iránti kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH), illetve novemberben megszerezték a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal úgynevezett villamos létesítési engedélyét.

A felvonulási terület számos építménye megkapta az OAH építési engedélyét, és elkezdődtek az Erőmű-beruházási Központ kivitelezési munkálatai is.

A kormányfő sajtófőnökének tájékoztatása szerint felek áttekintették a közeljövő főbb feladatait, ezek sorában kiemelkedően fontosak az építkezés első földmunkái - a résfalazás, a talajszilárdítás és a munkagödör kialakítása -, melyek 2021 első felében kezdődhetnek el.

A találkozón elhangzott az is, hogy

2021 őszére várható az OAH által kiadott nukleáris létesítési engedély megszerzése;

ennek birtokában indulhatnak el az új blokkok tényleges építési, gyártási, beszerzési és szerelési munkái - mondta a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Címlapról ajánljuk
Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy a Tisza-kormány hogyan adja vissza a kulturális intézmények szakmai önállóságát.

Orbán Viktor elmondta, mire építheti a Fidesz az ellenzéki politikáját

A volt miniszterelnök egy interjúban részletezte, hogy mindig a szabad, szuverén Magyarországért dolgozott. „A helyzet és a körülmények mások, de a lényeg ugyanaz: a politika nálam nem állás, hanem szolgálat” – fogalmazott a beszélgetést ajánló Facebook-bejegyzésben. Az interjúban elmondta, már zajlik az előkészítés, ősszel indulhat a munka, de előtte most még „a szelíd népénekek évei után most rock’n’roll következik”.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

A klímaváltozás és a környezeti válságok ma már nem csupán ökológiai, hanem egyre inkább gazdasági és pénzügyi kérdések is. A legfrissebb tudományos és gazdasági elemzések egyértelműen jelzik: az éghajlatpolitikai intézkedések halogatása súlyos pénzügyi kockázatokat és társadalmi veszteségeket eredményez. Miközben az átállás jelentős beruházásokat igényel, ezek költsége eltörpül a be nem avatkozás hosszú távú következményei mellett. Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak: a gyakoribb aszályok, hőhullámok és a csapadék egyenetlen eloszlása már most is jelentős károkat okoznak. A késlekedés ára hazánkban is gyorsan nő, hiszen a mezőgazdasági termelés, az egészségügy és a gazdasági versenyképesség egyaránt sérül, miközben a zöld átállás felgyorsítása egyre sürgetőbbé válik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×