eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójának találkozója a Karmelita kolostorban 2020. december 3-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A paksi bővítésről tárgyalt Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Alekszej Lihacsovot, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatóját - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

A találkozón részt vett Alekszandr Merten, a Roszatom tanácsadója, a Rusatom Nemzetközi Hálózat rangidős alelnöke, Vlagyimir Szergejev, Oroszország budapesti nagykövete, a magyar kormány részéről pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter is.

Az egyeztetésen elhangzott: az új paksi atomerőmű-blokkok megfelelnek a magyar és az európai uniós szabályoknak és a biztonsági követelményeknek. A klímavédelmi célok elérése érdekében Magyarországnak hosszú távon egyaránt támaszkodnia kell az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra.

Megállapították: a magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar emberek és a hazai vállalkozások olcsó villamos energiához jussanak kiszámítható, tiszta, hazai forrásból.

Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a csütörtöki tárgyaláson a felek értékelték a Paks II. projekt előrehaladását;

egyetértettek abban, hogy a beruházás ütemterv szerint halad.

Elhangzott: az elmúlt egy évben számos fontos lépés történt a két új atomerőművi blokk előkészítésében, így júniusban benyújtották a nukleáris létesítési engedély iránti kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH), illetve novemberben megszerezték a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal úgynevezett villamos létesítési engedélyét.

A felvonulási terület számos építménye megkapta az OAH építési engedélyét, és elkezdődtek az Erőmű-beruházási Központ kivitelezési munkálatai is.

A kormányfő sajtófőnökének tájékoztatása szerint felek áttekintették a közeljövő főbb feladatait, ezek sorában kiemelkedően fontosak az építkezés első földmunkái - a résfalazás, a talajszilárdítás és a munkagödör kialakítása -, melyek 2021 első felében kezdődhetnek el.

A találkozón elhangzott az is, hogy

2021 őszére várható az OAH által kiadott nukleáris létesítési engedély megszerzése;

ennek birtokában indulhatnak el az új blokkok tényleges építési, gyártási, beszerzési és szerelési munkái - mondta a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×