Infostart.hu
eur:
359.83
usd:
315.51
bux:
0
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
A Wizz Air repülőgépe, fedélzetén orvosi védőeszközökkel megérkezik Sanghajból a Liszt Ferenc-repülőtérre 2020. március 23-án. A gép a koronavírus elleni védekezéshez használható védőruhából harmincezret, orvosi védőmaszkból nyolcvankétezret hozott.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt - képünk illusztráció

Nagyon nagy a baj a légi közlekedésben

Kritikus a légi közlekedés helyzete Európában, Magyarországon azonban különösen nagy a baj, a Budapest Airport forgalma mintegy 94 százalékkal esett vissza – mondta az InfoRádiónak Varga G. Gábor repülési szakújságíró. Előrejelzések szerint a szektor még jövőre sem talál magára.

Európa-szerte kritikusnak mondható a légi közlekedési szektor helyzete, ezen belül Magyarországon pedig még inkább, hiszen jelenleg egyedül idehaza vannak érvényben olyan utazási korlátozások, amelyek lényegében ellehetetlenítik a légitársaságok járatüzemeltetését – fogalmazott az InfoRádiónak Varga G. Gábor. Természetesen minden országban nagyon alacsony az emberek utazási lelkesedése, és a begyűrűző gazdasági válság miatt „egyáltalán nem arról szól a világ, hogy utazni kell”, ugyanakkor a szomszédos országokban számos járat üzemel, és megfelelő ellenőrzések mellett 35–50 százaléknyi utas van is, vagyis

Magyarország környékén lényegesen jobb a helyzet a személyfogalom esetében.

A légi áruszállítás ezzel szemben a csúcsra pörgött. Kezdve márciustól, az egészségügyi felszerelések nagyüzemi beszerzésével a világ minden tájáról, de elsősorban keletről, nagyon komoly volument tudtak elkönyvelni az áruszállítással foglalkozó társaságok. Az egyetlen probléma, hogy az áru- és utasszállítás nagyon mereven elválik az iparágban – jegyezte meg a repülési szakújságíró. Maga a légi közlekedésnek az eszközei 100–200 millió eurót érő repülőgépek,

az utasszállításra beszerzett járművek pedig csak nagyon limitáltan vethetők be áruszállításra,

ami természetesen fordítva is igaz. Így, bár az áruszállításra óriási az igény, már–már nem elengedő a kapacitás.

A repülőterek, a légitársaságok pedig különösen, emiatt a készpénztartalékaikat élik föl. Már azok a cégek, amelyeknek egyáltalán vannak tartalékaik. Varga G. Gábor emlékeztetett, tavasz végén, nyár elején lehetett hallani arról, hogy a legnagyobb fuvarozók Európában milliárd eurós pénzügyi támogatásra szorulnak, és komoly létszámleépítésekre kényszerültek. Ráadásul a szektor egyelőre nem tudja, hogy hol lesz ennek az egész jelenségnek a vége. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) azzal számol 2021-re, ha még normalizálódik is a helyzet, a társaságok többsége számára veszteséges lesz az év, és a legjobb költségekkel működők először 2022-ben termelhetnek nyereséget.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Putyin erőset mondott Ukrajna jövőjéről, kulcsfontosságú találkozó jön – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Putyin erőset mondott Ukrajna jövőjéről, kulcsfontosságú találkozó jön – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Donald Trump amerikai elnök kedden a Fehér Házban fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt - erősítették meg az ABC News-nak. Zelenszkij a héten Lindsey Graham néhai dél-karolinai republikánus szenátor temetésére utazik Washingtonba. Vlagyimir Putyin orosz elnök mindeközben kijelentette, Ukrajna egysége megrendült, mivel "mindenki összeveszett a másikkal", Kijev pedig "előbb-utóbb elveszíti a nyugati területeit". Putyin szerint "ami korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartozott, előbb vagy utóbb, nem holnap, talán nem holnapután - egy, két, tíz, tizenöt év múlva -, de történelmi értelemben minden a helyére kerül". Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×