Weinhardt Attila emlékeztetett, a második negyedéves GDP-adat nem várt mértékű, több mint 13 százalékos esést mutatott, a magyar gazdaság teljesítménye pedig régiós szinten is alulteljesített, ami elsősorban a járműszektort és a turizmust ért hatalmas ütésre vezethető vissza a járvány berobbanásával tavasszal. Olyannyira meglepő volt a recesszió mértéke a gazdaságpolitikai vezetés számára, hogy

a Magyar Nemzeti Bank kénytelen átkalibrálni az előrejelzéseit

– tette hozzá a szakértő. Úgy vélte, emiatt még nagyobb költségvetés-élénkítés szükséges, ami fokozza az eladósodást, miközben a jegybank továbbra is extrémlaza monetáris politikákat folytat. Mindezet árazza jelenleg a piac – folytatta Portfolio elemzője –, és bár a 0,6 százalékos alapkamat szintje nem várható, hogy csökkenni fog, a legutóbbi 3,8 százalékos inflációs adat után a most szerdán érkező legfrissebb szintén

kiemelt jelentőségű lehet a forint árfolyamára nézve is.

Arra a kérdésre, hogy a forint lejtmenetét és a márciusi 370-es árfolyamszint elérését mivel lehetne megakadályozni, az elemző úgy vélekedett: a fiskális politika várhatóan a következő hónapok során jelentős deficitet fog generálni, amint a járvány elleni intézkedések költségei kiütköznek, illetve ha egy újabb, esetlegesen a bértámogatással kapcsolatos program elindul. Vagyis a fiskális politika nem nagyon tehet más a költekezésen kívül, amire annak irányítója, Matolcsy György is lényegében felszólította a másik oldal képviselőit, egy múlt hétfői blogbejegyezésben azt hangsúlyozva, hogy 2022 el lehet engedni a költségvetési deficit eddigi szoros gyeplőfogását.

Weinhardt Attila elképzelhetőnek tartja, hogy

a piac a következő hetek során tesztelni kezdi a Magyar Nemzeti Bank elköteleződését a 3 százalékos inflációs cél mellett,

hiszen egy 360-as euró az import árakon, valamint inflációs várakozásokon keresztül is beszűrődik az inflációba, amire fél szemmel figyelnek is az MNB-ben. Vagyis részben ez az a korlát, amely most gátat szab annak, hogy a jegybank további lépéseket tegyen, nevezetesen a gyenge forint és a 3,8 százalékos, cél feletti infláció – magyarázta a Portfolio elemzője. Megismételte, hogy lát rá esélyt, hogy a befektetők, amennyiben romlik a magyar járványhelyzet és egyúttal a nemzetközi befektetői környezet is, újra megpróbálják esetleg a 370-es szintig eltolni forint/euró-árfolyamát, tesztelve az MNB-t, hogy hajlandó-e a monetáris szigorításra és így támogatni a forintot.

A szakértő úgy érzi, az irányadó ráta tartósan a 0,6 százalékos szinten maradhat, inkább az egyéb, alternatív monetáris intézkedésekben lehet valamilyen szintű visszalépés: hogy például az egyhetes betéti tenderen vagy a kötvényvásárlások terén mekkora összeget fogad be a jegybank. Valójában likviditási szabályozáson keresztül hathat az MNB arra, hogy a forint árfolyampályáját igyekezzen befolyásolni, de egy hirtelen kialakuló, drasztikus forintgyengülés esetén

az sem zárható ki, hogy az irányadó ráta szimbolikusan emelkedjen

– fogalmazott.