Eltérő álláspontok arról, elég hatékony lesz-e a kata magas adókulcsa

Jövő januártól minden számlaadat beérkezik a kockázatelemzőkhöz, így körbeszámlázással sem lehet majd kikerülni a nagy összegű megbízások esetében a kisadózó vállalkozók tételes adója új, 40 százalékos emelt adókulcsának alkalmazását - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.

Rámutatott: a változtatásra azért volt szükség, mert az elmúlt időszakban kifejezetten káros folyamatok indultak meg, több száz vagy akár ezer fős foglalkoztatotti létszámot meghaladó cégek is a katát vették igénybe, ami a tisztességes piaci szereplőket és az államkasszát ért káron kívül azzal is járt, hogy a munkavállalók munkaügyi védelme megszűnt.

Elmondása szerint míg 450 ezer forintos havi nettó keresetnél a katát visszaélésszerűen alkalmazó cég költsége 500 ezer forint, addig a tisztességes vállalkozásnak mindez ma több mint 800 ezer forintjába kerül. Nem lehet az a cél, hogy a kormány a kedvezményes adófajtával a néhány cégnek nagy értékű, jellemzően több millió forintot meghaladó összegű szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat támogassa, mint ahogy az sem, hogy a katát a nagy cégek a munkaviszony alternatívájaként használják - szögezte le az államtitkár.

Jelezte: az új szabály egyáltalán nem érinti a katások jelentős többségét, több mint 300 ezer - megannyi ügyféllel kapcsolatban lévő - kisebb vállalkozást.

Izer Norbert emlékeztetett arra, hogy a katát 2013-ban azért vezette be a kormány, hogy a jellemzően a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat - például a fodrászokat, kozmetikusokat, taxisokat - segítse. 2013 előtt ezeknek a kisvállalkozóknak egy jelentősebb része még az informális gazdaságban tevékenykedett, és a kata volt az az adónem, amely miatt megérte legálissá tenni a vállalkozást - idézte fel.

Élő adás

BKIK: kijátszható a rendszer

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint viszont korrigálni kéne a kata szigorítását. Nagy Elek a novekedes.hu oldalnak beszélt arról, hogy a BKIK szerint valós a kockázat, hogy az előírások kijátszása miatt nem várhatóak számottevő plusz bevételek a szigorítástól, illetve jónéhányan visszatérnek a szürke, illetve fekete gazdaságba. "Részleteiben vizsgálva a központi költségvetést, annak a kata bevételi sora várhatóan emelkedni fog, de jellemzően nem a 3 millió forintos értékhatárhoz kötött plusz 40 százalékos adó befizetések miatt, hiszen ezt valószínű elég sokan ki fogják kerülni, hanem a katás visszaélések további terjedése okán.

Várhatóan a főállással rendelkező vagy nyugdíjas megbízható ismerősök, rokonok lesznek felkérve, hogy egyéni vállalkozóként a mellékállású katás jogviszonyt indítsák el, hogy „legyen hova szétszámlázni” a jelenleg 3 millió forint feletti éves szerződéseket"

- mondta a szakember. Hozzátette: ezen új mellékállású katások fejenként havi 25 ezer forint, azaz évente 300 ezer forint új kata bevételt fognak jelenteni a központi költségvetésnek. De rajtuk keresztül nem csak a már meglévő évi 3 millió forint feletti összegek lesznek kiszámlázva, hanem eddig munkabérként kifizetett összegek is, így a plusz kata-bevételekkel párhuzamosan számolni kell a csalárd módon „katásított” korábbi munkaviszonyok miatt kieső SZJA- és TB-járulék-bevételekkel is.

A 40 százalékkal kapcsolatos szigorítást Nagy Elek szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javasolta, és a BKIK tudomása szerint ezt semmilyen egyeztetés nem előzte meg a vállalkozásokkal, az MKIK nevében egyedül Parragh László képviselte a véleményét. A BKIK ezért most menteni a menthetőt, elindított egy vállalkozói konzultációt, ami alapján a Parlament őszi ülésszaka idején még korrigálni lehessen a január 1-től életbe lépő változásokat. A BKIK álláspontja szerint hosszú távon kell megoldani, hogy a kata eredeti küldetését betöltse.

A BKIK becslése alapján a 3 milliós határ a katáss vállalkozások 20-30 százalékát érintheti.