A portálon Matolcsy György azt írja: az európai integráció első nagy válságát az 1970-es évtized két olajárrobbanása hozta el. Európa válságát jelentős mértékben korábbi sikerei váltották ki. Az 1970-es évtized magas inflációt és csökkenő/stagnáló gazdasági teljesítményt hozott Európának. Mégis, az évtized végére mind Japán, mint Nyugat-Európa feldolgozta a sokkokat és erősebben került ki belőlük.

Matolcsy György kiemeli: Európában a siker végső forrása a nyugat-európai országok önálló pénzpolitikája volt. A német márka övezete, a déli országok és a skandinávok mind saját gazdaságukra szabott jegybanki politikával kezelték a sokkokat. Ez önálló kamatpolitikát, árfolyampolitikát, inflációs politikát, bankrendszeri működést és pénzügyi szabályozást engedett meg az igen különböző gazdasági szerkezettel válságot átélő országoknak. Ma még egyetlen ország sem meri bevallani, de közös pénzzel nem lettek volna képesek a sikerre - vélekedik a szerző.

Európa és az európai integráció második mély válságát a 2008-2009-es pénzügyi sokk hozta el. 2008 őszén kitört az amerikai pénzügyi válság, amit az Egyesült Államok 10 hónap alatt sikerrel kezelt: 2009 nyarán az amerikai gazdaság már az újraindítás és fellendülés szakaszába került. Ezzel szemben az Európai Unió - Lengyelország kivételével - először a 2009-es gazdasági visszaesést szenvedte el, majd 2010 nyarán jött a görög válság, nyomában 2011-2012-ben az eurózóna halmozott válsága.

Ezt a válságot sem az EU közös intézményei, sem az eurózóna, sem a válságállamok kormányai nem tudták sikeresen kezelni. Már nem volt önálló pénzpolitikára lehetőség, de még nem lépett be a válságkezelésbe az Európai Központi Bank (EKB). Majd amikor az amerikai jegybankhoz képest négyéves késéssel belépett, nem volt közös kormányzati-jegybanki válságkezelési, majd helyreállításai politika. Így a 2010-2019 közötti évtizedben valójában nem oldották meg a válságot, csak lefojtották azt - állapítja meg Matolcsy György.

Az idei év elején beütött Európa harmadik válsága. A Covid-19 járvány nyomában az EU-országok többségében gazdasági válság alakul ki. Már látszik, hogy akik jól kezelték a járványt, azoknál jobbak az idei gazdasági kilátások, és ez megfordítva is igaz. Azoknál még jobbak a várható gazdasági adatok, akik nem élték át az eurózóna hosszú, 2008-2009 és 2019 közötti először nyílt, majd lappangó válságát. Még ennél is jobb az idei várható gazdasági eredmény ott, ahol képesek az önálló nemzeti pénzpolitika eszközeit célzottan használni - hangsúlyozza.

Európa 50 éven belüli harmadik válsága azonban éppen csak elkezdődött és elhúzódó válsághelyzetre lehet számítani.

Érdemes a megelőző két válság legfontosabb két tanulságát alkalmazni: önálló pénzpolitikával nyertesen lehet kikerülni még egy közel évtizedes nehéz szakaszból is, de el kell kerülni a külső eladósodást. Hiába van egy országban önálló pénzpolitikára lehetőség, ha a válság terheinek enyhítésére külső hiteleket vesznek fel, mert az korlátozza, majd megszünteti az önálló pénzpolitika mozgásterét. "Ezt mi magyarok tudjuk a legjobban, mert ez történt velünk 2002 és 2010 között: ebből törtünk ki az elmúlt évtizedben" - emlékeztet.

"A hibákat nem szabad megismételni, csak így lehetünk a nyertesek nyertesei Európában. De így lehetünk" - szögezi le írásának végén Matolcsy György.