eur:
393.02
usd:
366.42
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin
Matolcsy György, az MNB elnöke beszél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által rendezett Lámfalussy Lectures Konferencián Budapesten 2020. január 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Az eurózóna reformját sürgette Matolcsy György

Húsz évvel az euró bevezetése után néhány alapvető feltétel még mindig nem teljesült, új párbeszédre van szükség arról, hogyan reformálják meg a valutaövezetet - emelte ki az MNB elnöke.

Az európai és globális gazdaságpolitikai gondolkodás meghatározónak számító fórumának témája a fenntartható konvergencia - mondta a jegybankelnök a budapesti Lámfalussy-konferencián, ahol az eurózóna reformját, a maastrichti kritériumok újragondolását sürgette.

Az európai közösség minden tagját az eurózóna átalakításáról szükséges párbeszéd elindítására kérte. Mint mondta, Magyarország elkészítette ezt a programot.

A jegybank elnöke szerint Magyarország 2013 óta fenntartható felzárkózási pályán van, azóta a magyar gazdaság növekedése átlagosan évi 3,8 százalék volt, ami több mint 2 százalékponttal meghaladta az eurózóna átlagát. Az egy főre eső GDP-ben jelenleg az uniós átlag 73 százalékán áll az ország, ez is folyamatos felzárkózást mutatott az utóbbi években. A felzárkózás harmadik fontos tényezője Matolcsy szerint, hogy a GDP-arányos államadósságunk 2022-re 60 százalék alá csökkenhet. A pozitív változások mellett szükségünk van új versenyképességi reformokra, amihez a nemzetközi partnerekkel is párbeszédet kell folytatni.

Húsz évvel az euró bevezetése után néhány alapvető feltétel még mindig nem teljesült, új párbeszédre van szükség arról, hogyan reformálják meg a valutaövezetet

- emelte ki az MNB elnöke. A reformokra szerinte kiváló alkalmat kínál az 1992-es Maastrichti Szerződés harmincadik évfordulója 2022-ben. A konvergenciareformhoz új párbeszéd kell az EU intézményeivel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is. Európában mindenki erős EU-ban érdekelt, a hosszú távon fenntartható sikeres európai gazdasághoz versenyképességre, kohézióra van szükség - tette hozzá. Az eurózóna első tíz éve sikeres volt, de a globális pénzügyi válságot követően számos problémával és megoldatlan kérdéssel szembesült - vélekedett Matolcsy György.

Peter Praet, az Európai Központi Bank igazgatóságának korábbi tagja, akit idén Lámfalussy-díjjal jutalmaztak, kiemelte: az eurózóna stratégiájának sürgős felülvizsgálatára van szükség. Idén év végére várhatóan a végére érnek a felülvizsgálatnak. A reformokkal kapcsolatban fontos, hogy legyenek határidők.

Szerinte az egyensúlytalanságok már az eurózóna első évtizedében megjelentek, talán túlságosan elhanyagolták ennek jeleit.

A monetáris politika nem tud hatékonyan működni más politikák támogatása nélkül. Azt mondta, hogy az Európai Központi Bank iránti bizalom alacsony, azzal együtt, hogy az emberek szeretik az eurót.

Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×