Budapesten – holtversenyben a román fővárossal – a legolcsóbb a lakossági földgáz átlagára az Európai Unióban, ismertette az InfoRádiónak nyilatkozva Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kommunikációs vezetője.

Míg az otthoni fogyasztóknál köbméterben történik az elszámolás, addig a nemzetközi szinten kilowattórában, magyarázta a szakember, miután az utóbbiak esetében a részecskesűrűségnek is köze van az árképzés alakulásához, hiszen földgáz és földgáz között lehet különbség.

A magyar fővárosban az elmúlt hónapban 3,16 eurócentet fizetünk egy kWh-t, derül ki a MEKH vizsgálatából. Ennél a nyugat-európai árak jóval magasabbak, amelyek továbbra is nagy szórást mutatnak.

A legdrágábban a svéd fővárosban, Stockholmban mérik a földgáz árát, közel nyolcszor többe kerül (24,98 eurócent/kWh), mint idehaza.

Pozsonyban is másfélszer többet fizetnek a lakossági fogyasztók, mint a budapestiek.

Ráadásul azt követően, hogy a rezsicsökkentés utolsó üteme óta nem volt inflációkövetés az árakban, vagyis egy befagyasztott árról van szó, ezt szintén egy rezsicsökkentésként lehet betudni, mutatott rá a szakember, ami nemcsak azért jó, mert nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható, hanem mert egy állandó árszínvonal mellett tervezhetjük a költségeinket, tette hozzá.

Az alacsony ár pedig alapvetően két dolognak köszönhető: egyrészt annak a kormányzati törekvésnek, amely elsőként a rezsit próbálhatta meg a családok számára tervezhető szintre tenni, magyarázta Scherer Zsolt, másrészt a magyarországi lakossági fogyasztók továbbra sem fizetnek energiaadót, szerte az európai példával szemben, ahol ez egy jelentős tételt képvisel a lakosság számára.