A 265 hektáros területen elkészült a két kilométeres kezelhetőségi pálya, ahol a menetstabilizálást, a kormány- és fékrendszert vagy a sávtartó funkciókat tesztelik. A mintegy 300 méter átmérőjű dinamikai felület 800 méteres ráfutósávval rendelkezik, ami egyebek mellett a "jávorszarvastesztek" elvégzésére is alkalmas, a fékek vizsgálatát pedig nyolc különböző sávból álló felületen végezhetik.

Elkészült a smart city, az okosváros első öthektáros területe, ami városi környezetet imitáló körülményeket biztosít. A 2000 négyzetméteres technikai épület 16 személyautó és három kamion elhelyezésére lett kialakítva, a 300 fős konferenciaterem pedig ugyancsak alkalmas járművek bemutatására is.

Orbán Viktor: ez az első jegy az új jövőbe

A megnyitón a miniszterelnök úgy fogalmazott: "a jövő elkezdődött körülöttünk, úgy hívják, digitális gazdaság, Ipar 4.0 (...), ez a beruházás pedig egy első jegy, amelyet megváltottunk ebbe a bizonyos jövőbe".

Várakozása szerint a zalaegerszegi pályán egy regionális szakmai központ jöhet létre, amelynek a vonzáskörzete az egész régióra kiterjed, sőt európai kisugárzása is lehet. A beruházás forrásait a költségvetés biztosította 45 milliárd forintból, a második fázis pedig a tervek szerint 2020-ig épül meg - tájékoztatott.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy

ma Magyarországon 620 járműipari vállalat van jelen, a világ húsz legmeghatározóbb járműgyártója és járműipari beszállítója közül 15-nek gyára működik az országban.

Nemzeti érdeknek nevezte, hogy ezek a cégek úgy gondoljanak Magyarországra, ahol nemcsak a termelés és az összeszerelés, hanem a fejlesztés területén is versenyelőnyre lehet szert tenni. "Ez sem tűnik elrugaszkodott tervnek" - mondta -, hiszen Magyarország ma már jóval több, mint egy összeszerelő műhely, hiszen 10 ezer járműipari fejlesztő mérnök és ugyancsak mintegy 10 ezer telekommunikációs mérnök dolgozik az országban.

A járműipari kutatóhelyek száma 40, amelyek működésére és fejlesztésére ebben az EU-s ciklusban 800 milliárd forintot fordítottak - közölte.

A ZalaZone járműipari tesztpálya első ütemének avatóján Vigh László, a térség országgyűlési képviselője, a tesztpálya miniszteri biztosa a fejlesztéseket részletezve elmondta: a 265 hektár maga az innováció, a jövő, ahol

"az ötödik generációs infokommunikációs rendszer, a mesterséges intelligencia, az irányításelmélet, a robotika, a filozófia, az oktatás, a számítógépes tudományok" mind a biztonságos közlekedés, a jövő közlekedési kultúrájának kiépítése érdekében találkoznak a "Szilícium-völgyben".

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) házigazdaként felidézte, hogy 2015-től dinamikus fejlődési pályára állt Zalaegerszeg. Már épül a megye legnagyobb, 170 milliárd forintos beruházásaként az M76-os gyorsforgalmi út Zalaegerszeg és az M7-es autópálya összeköttetéseként, illetve tervezik a kapcsolatot az M8-assal is. Az elmúlt négy évben 4000 új munkahely jött létre a városban, ahol 2,5 százalékra csökkent a munkanélküliség.

A polgármester kitért arra is, hogy 2016 májusában jelentette be a tesztpálya építését a miniszterelnök, egy évre rá letették az alapkövet, két évvel később pedig már elkészült az első ütem.

• Az ünnepi beszédeket követően Orbán Viktor miniszterelnök, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Hári András, a tesztpálya ügyvezetője közösen nyomták meg azt a gombot, ami a pálya működésének indítását jelképezte.
• A rendezvényen résztvevők - köztük miniszterek, nagykövetek, jelentős hazai és külföldi cégek vezetői - ezután megismerhették a tesztpályát, valamint a távközlési cégek által már működőképessé tett 5G telekommunikációs hálózat előnyeit.