Infostart.hu
eur:
384.08
usd:
330.01
bux:
122632.3
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Hazudhatott a Facebook a videós megtekintési adatokról

A közösségi hálózat által is már bevallott "mérési hibának" komoly következményei lettek a hirdetési piacra, de a média működésére nézve is.

A Facebook több mint egy éven keresztül tudva közölt hamis adatokat a videós tartalmak megtekintéseiről - állítja számos felperes, amely bíróságra vitte az óriáscéget. 2015-ben észleltek "rendellenességet" az adatszolgáltatásban: gyanút fogtak, hogy hamisak a mért megtekintési adatok, panaszt is tettek, ezt követően

megszereztek 80 ezer oldalnyi belső facebookos dokumentumot, amelyek alapján megerősítést nyert a gyanújuk, ráadásul a Facebook egy teljes évig rá sem hederített a panaszokra, és még 2016-ban is a helytelen nézettségi adatokat közölte a hirdetőkkel.

Közben a Facebook egy stratégiát is kitalált: "megtekintés átlagos hossza" helyett "átlagos megtekintési időnek" keresztelte el a valós adatokat.

Az ügy következménye egyrészt az volt, hogy a hirdetők a videós tartalmak felé fordultak, másrészt az újságírókat alkalmazó szájtok, médiumok (Fox Sports, MTV News stb.) inkább videós szakembereket fizettek, mintsem újságírókat.

2016 augusztusában - mint a Qubit cikkéből kiderül - aztán maga a Facebook kereste meg legnagyobb hirdetőit, hogy "mérési rendszerében hibát észlelt", majd szeptember 23-án a Facebok bejelentette a "hibás mérést" azzal, hogy a "nemrég" keletkezett hibát már ki is javították.

"A mérési adatoknak úgy kellett volna kinézniük, hogy a videó teljes megtekintési idejét elosztjuk a videót megtekintő összes ember számával. Ehelyett a teljes megtekintési időt csak azon emberek számával osztottuk el, akik legalább három másodpercig nézték a videót" - közölte akkor a Facebook, hozzátéve, 60-80 százalékos "tévedés" volt az általuk megküldött nézettségi adatokban.

A felperesek azonban ezt is vitatták, mondván,

150-190 százalékos csalást is elkövethetett a Facebook, elvonzva számos hirdetőt a Twittertől és a YouTube-tól.

Miután a médiumok rájöttek, hogy a videós tartalmakra való átállás sikertelen volt, videós gyártóikat is elbocsátották, egyes számítások szerint csak a sajtóban több száz ember állásába került az adatokkal való trükközés.

Az Oxfordon közben tudományos módszerekkel is

kimutatták: nincs akkora trendváltozás a videós tartalmak fogyasztásában, mint ahogy azt a Facebook a számokban igyekezett feltüntetni.

A Bloomberg által is idézett szakirányú tanulmányok szerint is "ellentmond a józan észnek" a videók erőltetése, az emberi agy audiovizuálisan ugyanis csak kétharmad annyi információt képes befogadni, mint olvasással.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×