eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay

Hazudhatott a Facebook a videós megtekintési adatokról

A közösségi hálózat által is már bevallott "mérési hibának" komoly következményei lettek a hirdetési piacra, de a média működésére nézve is.

A Facebook több mint egy éven keresztül tudva közölt hamis adatokat a videós tartalmak megtekintéseiről - állítja számos felperes, amely bíróságra vitte az óriáscéget. 2015-ben észleltek "rendellenességet" az adatszolgáltatásban: gyanút fogtak, hogy hamisak a mért megtekintési adatok, panaszt is tettek, ezt követően

megszereztek 80 ezer oldalnyi belső facebookos dokumentumot, amelyek alapján megerősítést nyert a gyanújuk, ráadásul a Facebook egy teljes évig rá sem hederített a panaszokra, és még 2016-ban is a helytelen nézettségi adatokat közölte a hirdetőkkel.

Közben a Facebook egy stratégiát is kitalált: "megtekintés átlagos hossza" helyett "átlagos megtekintési időnek" keresztelte el a valós adatokat.

Az ügy következménye egyrészt az volt, hogy a hirdetők a videós tartalmak felé fordultak, másrészt az újságírókat alkalmazó szájtok, médiumok (Fox Sports, MTV News stb.) inkább videós szakembereket fizettek, mintsem újságírókat.

2016 augusztusában - mint a Qubit cikkéből kiderül - aztán maga a Facebook kereste meg legnagyobb hirdetőit, hogy "mérési rendszerében hibát észlelt", majd szeptember 23-án a Facebok bejelentette a "hibás mérést" azzal, hogy a "nemrég" keletkezett hibát már ki is javították.

"A mérési adatoknak úgy kellett volna kinézniük, hogy a videó teljes megtekintési idejét elosztjuk a videót megtekintő összes ember számával. Ehelyett a teljes megtekintési időt csak azon emberek számával osztottuk el, akik legalább három másodpercig nézték a videót" - közölte akkor a Facebook, hozzátéve, 60-80 százalékos "tévedés" volt az általuk megküldött nézettségi adatokban.

A felperesek azonban ezt is vitatták, mondván,

150-190 százalékos csalást is elkövethetett a Facebook, elvonzva számos hirdetőt a Twittertől és a YouTube-tól.

Miután a médiumok rájöttek, hogy a videós tartalmakra való átállás sikertelen volt, videós gyártóikat is elbocsátották, egyes számítások szerint csak a sajtóban több száz ember állásába került az adatokkal való trükközés.

Az Oxfordon közben tudományos módszerekkel is

kimutatták: nincs akkora trendváltozás a videós tartalmak fogyasztásában, mint ahogy azt a Facebook a számokban igyekezett feltüntetni.

A Bloomberg által is idézett szakirányú tanulmányok szerint is "ellentmond a józan észnek" a videók erőltetése, az emberi agy audiovizuálisan ugyanis csak kétharmad annyi információt képes befogadni, mint olvasással.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×