Idén áprilisban a nettó átlagkereset 201 500 forint volt a KSH adatai szerint, és minden alkalommal nagy felháborodást vált ki az adat, sokan egész egyszerűen hazugságnak tartják, egy központilag manipulált mutatónak, aminek nincs más célja, mint félrevezetni a teljes magyar lakosságot.

Az egész felháborodás mögött valójában egy elég nagy félreértés áll, de

valóban nem annyi a fizetése a legtöbb magyarnak,

mint amennyi a jelentésekben szereplő átlagkereset - derül ki a Pénzcentrum cikkéből.

Az átlagkereset azért csalóka, mert ha van tíz ember, és például átlagosan száz forintot kapnak, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden ember kap egy százast, hanem lehet, hogy 9 ember semmit sem kap, az egyik viszont zsebre tehet egy ezrest. Az átlag ettől még 100 forint marad.

Ha a társadalmat a fizetése szerint akarjuk ugyanígy tíz egyenlő részre osztani (az első tizedbe kerülnek a legkevesebbet keresők, a tizedikbe pedig a legtöbbet keresők), akkor a KSH 2015-ös kereseti adatai alapján az egy főre eső éves nettó munkajövedelem 994 102 forint volt. Ezt az összeget viszont csak a nyolcadik decilisbe tartozók tudták megugrani, ami azt jelenti, hogy

a dolgozó magyar lakosságnak több, mint a 70 százalékának a fizetése nem érte el az átlagot.

A legnagyobb szakadék a kilencedik és a tizedik decilis között van, több mint 1 200 000 forint.

Tehát amikor a KSH jelentése szerint ugrott az átlagkereset, akkor ez nem azt jelenti, hogy az átlag magyarnak nagyot nőtt a fizetése, hanem hogy van egy réteg (ez például egy minimálbér emelésnél alsó rétegre is igaz lehet), amelynek a keresete nagyot ugrott, és az is nagyot húzhat az átlagon, ha a társadalom legjobban kereső tíz százalékának emelkedett jelentősen a fizetése.

 A KSH közleménye a kereseti adatok számításáról

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017 január-április időszakot érintő Kereseti gyorstájékoztatóját követően több sajtóorgánum kétségbe vonta tartalmának hitelességét, ezért a KSH mint a hivatalos statisztikai adatok előállítója, fontosnak tartja tisztázni az átlagkereseti adatainak értelmezésével kapcsolatban tett állításokat.

A KSH tevékenységének alapját képezik a rá nézve kötelező érvényű hazai és nemzetközi jogszabályok, az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe, illetve az ENSZ Közgyűlése által elfogadott, A hivatalos statisztika alapelvei című dokumentum.

A KSH által havonta közölt gyorstájékoztatójában szereplő kereseti adat a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és megfigyelésbe bevont nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik, akik száma mintegy 2 729 ezer főt tett ki 2017 áprilisában. Így a megfigyelés nem terjed ki a magyarországi munkavállalók teljes körére. Ebben az időszakban a vonatkozási körbe tartozó szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 303 000 forint, miközben a jutalom, prémium nélkül számított úgynevezett rendszeres bruttó átlagkereset ugyanebben az időszakban 275 600 forint volt. Előbbi 14,9%-kal, utóbbi pedig 13,9%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakában mért értéknél.

Az átlagkereseti adatokat biztosító adatgyűjtésben az adatszolgáltatásra kötelezett szervezeteknek állománycsoportonként szükséges jelenteni az adott hónapra vonatkozó kifizetett keresettömeget és az adott állománycsoport havi átlagos állományi létszámát. Egy adott állománycsoport (például a teljes munkaidőben alkalmazásban állók) átlagkereseti adata a keresettömeg és az átlagos állományi létszám hányadosaként áll elő. Tehát a gyorstájékoztatóban közölt átlagkereset a vonatkozási körbe tartozó szervezeteknél a teljes munkaidőben alkalmazásban állóknak kifizetett összes keresettömeg egy főre jutó nagyságát fejezi ki.

Egyéb adatgyűjtésből tudható, hogy az egyes munkavállalók keresetének a szórása rendkívül nagy. A teljes sokaságra nézve biztosan igaz az, hogy többen vannak azok, akiknek a keresete a sokasági átlagnál alacsonyabb. E jelenségről, az egyedi keresetek eloszlásáról a KSH havi intézményi adatgyűjtése azonban nem tud számot adni, tekintettel arra, hogy munkáltatónkénti keresettömeg és létszáminformáció áll csupán rendelkezésre. Az adatszolgáltatók adminisztratív terheinek észszerű szinten tartása miatt a KSH nem gyűjt részletesebb, munkavállalói szintű kereseti adatokat a foglalkoztatóktól. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Egyéni bérek és keresetek adatgyűjtésének azonban pont az egyik legfőbb célja az, hogy a munkavállalók egyéni szintű keresetének eloszlásáról adjon információt. Szintén az adminisztratív terhek ésszerű szinten tartása miatt ez a részletes adatgyűjtés azonban csak évente egy alkalommal kerül végrehajtásra, adott év májusára vonatkozóan.

A KSH mintavételes lakossági adatgyűjtés keretében évente egy alkalommal vizsgálja a magyarországi magánháztartások jövedelmi helyzetét, amely adatgyűjtés nem csak a munkavállalókat és a munkavégzés közvetlen ellentételezésére szolgáló keresetet veszi számba, hanem a háztartások egészére és az általuk elérhető jövedelemforrások teljes körére kiterjed. E felvétel eredményeiből szintén lehet következtetni a jövedelmek, ezen belül pedig a munkajövedelmek eloszlására. A felvétel eredményei az alábbi linken érhetők el: http://www.ksh.hu/stadat_eves_2_2

Mivel a háztartások többsége számára a legfőbb jövedelemforrás a munkajövedelem, azon belül pedig a kereset (a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére nyújtott javadalmazás), ezért a KSH fontosnak tartja a jelenség folyamatos nyomon követését. Ezért is gyűjtünk és publikálunk adatokat havonta a témában. A fent említett adatszolgáltatói terhekre figyelemmel azonban csak korlátozott mennyiségű információt tudunk gyűjteni és nem is minden munkáltatóra vonatkozóan, így – amint arra korábban utaltunk – az összes munkavállaló egyéni szintű kereseteinek eloszlásáról, szóródásáról ez az adatgyűjtés nem tud információval szolgálni. Azonban küldetésünkkel összhangban az adatgyűjtésből elérhető indikátorokat a lehető legrészletesebb bontásban közzétesszük havonta a honlapunkon, a gyorstájékoztató megjelenésével egyidőben, annak adattartalmánál jóval részletesebben (mind az indikátorok, mind az elérhető bontások tekintetében) a statikus STADAT táblák között, de még inkább a tájékoztatási adatbázisban. Mindez lehetővé teszi, hogy az adatgyűjtés vonatkozási körébe tartozó kisebb csoportok (állománycsoportok), fizikai-szellemi foglalkozásúak, adott ágazatban, szakágazatban dolgozók, adott szektorban, adott megyében székhellyel rendelkező munkáltatóknál dolgozó részsokaságok átlagkereseti viszonyairól képet kaphassanak a felhasználóink. Elérhető többek között a teljes bruttó, illetve az adókedvezmények figyelembe vétele nélkül számított nettó, továbbá az egyhavi különjuttatás nélkül számított rendszeres átlagkereseti adat, valamint a kereseten felül fizetett egyéb munkajövedelem (utazási, lakhatási, étkezési térítés, stb.) átlagos adat is.