Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó

6,5 milliárd dollárt veszített Magyarország az Oroszország elleni szankciók miatt

A magyar gazdaság 6,5 milliárd dollárnyi kárt szenvedett el az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók miatt - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kommerszant című lap keddi számában megjelent interjújában, amelyet a TASZSZ hírügynökség is ismertetett.

Szijjártó szerint a szankciók nem hatékonyak és kártékonyak.

"Számításaink szerint Magyarország elvesztett nyeresége az export területén három év alatt 6,5 milliárd dollár volt. Figyelembe véve, hogy a magyar éves kivitel 90 milliárd dollár, ez érzékeny veszteség" - mondta.

Szijjártó kifejezte abbéli reményét, hogy az EU márciusi csúcstalálkozóján enyhíteni fog a gazdasági büntetőintézkedéseken, hozzátéve, hogy sok minden az orosz-amerikai párbeszédtől függ. Szavai szerint ha Moszkva és Washington párbeszédében pozitív elmozdulás lesz, akkor könnyebb lesz meggyőzni az európai partnereket, hogy ugyanezen az úton haladjanak.

"Moszkva viszonylatában az EU sok tekintetben az Egyesült Államokat követi, noha az amerikai oroszpolitika eddig nem tetszett nekünk. Ezért üdvözöljük Donald Trump választási győzelmét" - nyilatkozott.

Szijjártó szerint a magyar kormány ezt elsősorban Trump hozzá közel álló, a Demokrata Pártétól eltérő bevándorláspolitikája miatt tesz, valamint azért, mert az amerikai demokraták "demokráciaexportja" több országban destabilizálta a helyzetet. Szavai szerint Közép-Európa mindig veszített a Kelet és a Nyugat közötti konfliktuson, Magyarország ezért támogatja az amerikai-orosz párbeszédet.

Mint mondta, Magyarország az európai-orosz kapcsolatok újraindításának egyik "pillére" akar lenni. Úgy vélekedett, hogyha az EU nem folytat pragmatikus párbeszédet Moszkvával, akkor sokat veszít, egyebek között a Kínával, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával folytatott konkurenciaharcban.

A miniszter nyilatkozata szerint az EU alacsony szintre csökkentette a vitát az Oroszország elleni szankciókról, amelyeket több európai ország is ellenez. A döntéshozatal napján Magyarország mégis végül magára maradt álláspontjával, de azért nem emelt vétót a gazdasági büntetőintézkedések ellen, mert nem kívánta megbontani az uniós egységet.

Elmondta, hogy a magyar kormány Vlagyimir Putyin orosz elnök február 2-re tervezett budapesti látogatásától elsősorban gazdasági párbeszédet vár. Kifejezte azt a reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság hamarosan meghozza döntését a paksi erőmű bővítéséről, és megkezdődhetnek a beruházások. Szót ejtett arról, hogy Magyarország tárgyalni kíván a Gazprommal a 2021 utáni együttműködésről. Emellett megemlítette, hogy a tárgyalások témája lesz a keresztényüldözés elleni fellépés, valamint négy magyarországi orosz ortodox templom felújítása.

A miniszter elmondta, hogy az ukrán miniszterelnök novemberi budapesti látogatásakor a magyar kormány világosan közölte Volodimir Hrojszmannal, hogy nem tűri el sem az ukrán oktatási, sem a nyelvhasználati törvény olyan módosítását, amely rontana a kisebbségek helyzetén. Szijjártó, mint mondta, reméli, hogy Ukrajna végül nem fogadja el azt a törvényt, amely szerint nyilvános helyen és a hétköznapi életben csakis az ukrán nyelvet lehetne használni.

"Ha bármilyen törvénymódosítás vagy változás rontja a kisebbségek, beleértve a magyar helyzetét, akkor mi ezt természetesen szóvá tesszük majd az EU szintjén. Ez nem ukrán belügy, hanem olyan kérdés, amely messze túlmutat Ukrajna határain. Meg kell védelmeznünk a kisebbségeket és az európai normákat kell alkalmaznunk egyebek között Ukrajna viszonylatában is" - mondta.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×