Nincs olyan keleti tagállam, amelynek a foglalkoztatása elérte volna a nyugati tagállamok szintjét - hangsúlyozta Pogátsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában.

Van egy bűvös 67 százalék körüli foglalkoztatási szint, ami fölött van az összes északi és nyugat-európai ország, és az összes keleti tagállam ez alatt van - mutatott rá a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense. Jelezte, hogy a legjobb mutatókkal a keleti tagállamok közül Észtország és Csehország rendelkezik, míg Magyarországon és Horvátországon a legalacsonyabb a foglalkoztatottság.

A transznacionális-multinacionális cégekre építő kelet-európai modell a közgazdász szerint sokkal kevesebb munkahelyet tud teremteni, mint a nyugat-európai kapitalizmus-típus, hiszen a régióban tíz év elteltével nincs felzárkózás.

Hozzátette: ugyanez a helyzet a bérekkel. A keleti tagállamok bérei a negyedét ötödét teszik ki a nyugat-európai és észak-európai országok béreinek.

"Tíz évig volt egyfajta hit abban, hogy itt lesz felzárkózás, ám a magyarországi bérek a 37 százalékát teszik ki az uniós átlagnak és a nyugati bérek negyedét-ötödét teszi ki. Ez azt jelenti, hogy ha valaki átmegy Magyarországról Ausztriába, akkor hirtelen négyszer-ötször annyi lesz a nominális bére. Erre lehet azt mondani, hogy persze az árak is mások, ám az árak nem annyira mások, nincs meg az a négyszeres különbség, mint ami a bérekben megvan" - mutatott rá Pogátsa Zoltán.

A közgazdász a továbbiakban arról is szót ejtett: nincs garancia arra, hogy a GDP-előrejelzések beválnak.

Most megegyeznek az Európai Bizottság és a magyar kormány 2014-re és 15-re prognosztizált legfontosabb makrogazdasági mutatói, de ez nem volt mindig így - hívta fel a figyelmet a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense.

"Ez egy konzervatívabb előrejelzés a magyar kormány részéről, olyan előrevetítése a jelenlegi folyamatoknak, amiben igazából nincsen semmi igazán kiemelkedően kurucos. Ebbe belelátom Varga Mihály személyiségét, aki sokkal kevésbé radikális közgazdász, mint Matolcsy György. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ebben az időszakban ne lenne szükség néha olyan lépésekre, amelyek nem megszokottak, de más gazdasági miniszter más típusú előrevetítést készít" - fogalmazott Pogátsa Zoltán.

Az egyetemi docens ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az előrejelzéseket nem szabad túlértékelni.

Elmondta, készült egy összevetés arról, hogy az Európai Bizottság, a Reuters, az IMF, a Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány prognózisai, illetőleg a ténylegesen bekövetkező tényszámok mit mutatnak. Eszerint 1,3 százaléknál kevesebbet senki nem tévedett, és 1,7-1,8-nál többet sem.

"Ami viszont elég komoly tévedés, tekintve, hogy a GDP olyan szám, ami nagyjából mínusz 2 és plusz 2 között szokott ingadozni" - mutatott rá a közgazdász.

Pogátsa Zoltán szerint a 2-3 évre szóló becslésekkel, a sok változó tényező miatt már nem érdemes komolyan foglalkozni.