Szilveszterkor hatalmas pelyhekben kezdett hullani a hó, a havazás napokig kitartott, és még hideg is volt hozzá jó darabig, így a hó meg is maradt. Ez sokaknak meglepően hathat, de csak azért, mert elszoktunk az ilyen telektől. Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában rámutatott: attól, hogy ilyen télszerű most a tél, még nem biztos, hogy például tavaszszerű lesz a tavasz, és az sem egyértelmű, hogy pontosan milyen lesz a nyár.

Mint mondta, a szezonális trendeket, az éghajlatváltozás folyamatát, a középtávú előrejelző modelleket megvizsgálva az látszik, hogy

idén az átlagnál melegebb tavaszra, illetve az átlagnál megint melegebb nyárra kell számítanunk,

de persze „az utolsó szót mindig az időjárás mondja ki”. Felidézte: az idei télre vonatkozóan már szeptemberben mutatták a szezonális előrejelző modellek a mostani, januári hidegleszakadást, ezt a hidegebb periódust. De ne felejtsük el, hogy decemberben viszont olyan erős volt a nyugatias áramlás, hogy gyakorlatilag nem volt téli időnk – emlékeztetett.

Az úgynevezett hidegbetöréssel kapcsolatban elmondta: a klímaváltozás következtében a sarki területek jóval gyorsabban melegednek, mint maguk a trópusi területek, ezért csökken az az energia, ami a nálunk is jellemző, nyugatról keletre tartó széláramlást fenntartja. Már nem akkora a sarkvidékek és a többi terület közti hőmérséklet-különbség, ezáltal nem is tud akkora hajtóerőt szolgáltatni, így pedig néha legyengül és délebbi területekre behullámzik, észak-délies vagy délies északias áramlásra vált a jet stream, a magaslégköri futóáramlás. Kovács Erik elmondása szerint ez úgy hullámzik, mint a folyó, mint ahogy például a Tisza is az alsó szakaszán elkezd hullámzani. A hideg időjárásnak egyébként lassan vége lesz most már – jegyezte meg.

Beszélt a kutató arról is, hogy

a folyóink vízgyűjtő területein még mindig nem esett elég hó.

Például az Alpok még mindig nagyjából 100 milliméter mínuszban van nedvesség tekintetében, azaz hóellátottságban. Ott is esett most sok hó, de így is később kezdett el havazni a Duna vízgyűjtőjén, mint szokásosan. Persze a tél végéig ez még akár pótlódhat is, de például tavaly is 100-120 százalékkal kevesebb csapadék hullott a Duna vízgyűjtőjén az osztrák, a cseh és a német részen, mint ami egyébként a klímaátlag lenne. Most már inkább folyékony halmazállapotú csapadékra, azaz esőre kell számítani a következő időszakban. Ez nem jelenti azt, hogy nagyon melegek lesznek, de megint az átlag fölé melegszik az idő, 8-9-10 fokos hőmérsékletekre kell majd számítani a következő időszakban.

Kovács Erik kiemelte: nem Magyarország a kiváltója a globális felmelegedésnek és az éghajlatváltozásnak, mi elszenvedői vagyunk ennek.

„A hatodik legkitettebb régió a Kárpát-medence.

Úgy, hogy mi az összes, emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak csak a 0,1 százalékáért vagyunk felelősek, 99,9 százalékához semmi közünk nincsen. Viszont a kitettségünk miatt az a feladatunk, hogy amit csak lehet, adaptációra költünk, ez nagyon fontos minden gazdasági ágazatban. Egyébként ez nagyon jól megy nálunk, az elsők között ismertük fel az Európai Unióban, hogy az adaptációra kell pénzt költeni, illetve komoly összegeket kell befektetnünk” – mondta a kutató.

Kiemelte még a régiós együttműködés szükségességét, hiszen a Kárpát-medence országai közül mindegyik ugyanúgy nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. Az alkalmazkodás nem fog menni egymás nélkül, elég szerinte például a vízgazdálkodásra, gondolni.

„Magyarország függ az osztrákoktól, függ a szlovákoktól, függ a románoktól, a horvátoktól, a szlovénoktól, hogy érkezzen a víz, ami nagyon fontos szempont. Ezért nekünk mindenféleképpen együtt kell működnünk az éghajlatváltozás elleni védekezésben a szomszédos országokkal. De ugyanúgy a szerbek is tőlünk függenek, és attól, hogy mi mennyi vízt engedünk át a Dunán, vagy éppen a Tiszán” – fogalmazott Kovács Erik.

Ám sajnos a Tisza vízgyűjtőjén évtizedek óta alig hullik csapadék, az a terület nagyon deficites. Ez igaz a Körösökre, a Marosra és a Szamosra is, vagyis a Tisza vízgyűjtőjére. A Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója kiemelte: a klímaváltozás következtében Európa legkitettebb és a legsérülékenyebb vízgyűjtő területeinek sorrendjében

a Tisza vízgyűjtője körülbelül a második, harmadik helyre fog feljönni

nemsokára.