A döntést a hétfői kormányülést követően Petr Macinka külügyminiszter jelentette be. Indoklása szerint a Petr Fiala vezette korábbi kormány a hatalomátadás bevett gyakorlatától eltérően járt el, amikor még a kormányváltás előtt hagyta jóvá az új nagyköveteket. Petr Macinka úgy fogalmazott: ezek az emberek más mandátummal, más prioritásokkal és más politikai irányvonal mentén kapták a megbízatásukat, mint amit az új kormány képvisel. A külügyminiszter szerint ezért most minden érintett posztra új kiválasztási folyamat indul. Azt ígérte, hogy ez átlátható módon zajlik majd, és összhangban lesz az új kabinet külpolitikai céljaival.

A visszavont kinevezések számos kulcsfontosságú állomáshelyet érintenek. Egyebek mellett Kairóba, Lisszabonba, Rómába, Párizsba és Washingtonba is új nagyköveteket keresnek, de változások jöhetnek a genfi állandó képviselet élén is. A cseh sajtó szerint összesen mintegy ötven diplomata érintett.

Az ügy politikai hullámokat vetett. Petr Pavel köztársasági elnök korábban jelezte: nem zárkózik el attól, hogy a kormánnyal egyeztessen a nagykövetek személyéről, de az összes kinevezés egyidejű visszavonását már az előző kabinet munkájának teljes semmissé tételével azonosítaná.

A prágai vár kommunikációs vezetője, Vít Kolár rendkívüli lépésnek nevezte a döntést, amelynek szerinte nincs előzménye a modern cseh állam történetében. Hozzátette:

kérdéses az is, hogy jogilag mennyire állja meg a helyét a már jóváhagyott kinevezések ilyen jellegű visszavonása.

Kritikus hangok az ellenzék részéről is érkeztek. Martin Dvorák volt európai ügyekért felelős miniszter példátlannak nevezte az intézkedést. Szerinte a jóváhagyott nagykövetek többsége tapasztalt, szakmailag felkészült diplomata, akik hosszú kiválasztási és felkészítési folyamaton mentek keresztül. Úgy véli, a teljes rendszer felborítása ronthatja Csehország nemzetközi megítélését, és gyengítheti a cseh diplomácia iránti bizalmat a partnerországok szemében.

A háttérben egyes sajtóértesülések szerint intézményi feszültség is húzódhat Petr Pavel államfő és a kormány között. A múlt héten vita alakult ki Filip Turek miniszteri kinevezése körül is, ami tovább élezte a kapcsolatot a köztársasági elnök és az új kabinet között.

A következő hetekben dőlhet el, hogy a kormány valóban minden érintett posztra új jelölteket állít-e, és hogy ebben milyen szerepe lesz az államfőnek. Az viszont már most látszik, hogy a döntés a cseh diplomácia működésére és nemzetközi megítélésére is hatással lehet.