A pilóta nélküli légi eszközök által okozott veszteségek messze meghaladják a kézifegyverek, harckocsik, tüzérség és aknák követelte áldozatok számát – írja a Politico cikke nyomán a Portfolio. Bár a drónok tömeges alkalmazása taktikai szinten dinamikusabbá teszi a hadviselést, ugyanakkor csökkenti annak esélyét, hogy bármelyik fél stratégiai áttörést érjen el.
A lett Alkotmányvédelmi Hivatal (SAB) jelentésében arra a következtetésre jut, hogy a háború végkimenetelét végső soron a nyugati katonai és politikai támogatás fogja meghatározni. A dokumentum kitér arra is, hogy Oroszország dróngyár építését tervezi a szomszédos Fehéroroszországban, amely évente akár 100 ezer drónt is előállíthat.
A drónhadviselés kulcsszerepet játszott abban, hogy az ukrán erők 2022 februárjában visszaverték az orosz inváziót.
Az Atlantic Council elemzése szerint azonban 2024 végétől a drónháború Oroszország javára billent, miután Moszkva sikeresen alkalmazkodott az új technológiához. Orosz sajtóhírek szerint a védelmi minisztérium ebben a hónapban toborzókampányt indított az egyetemeken. A tárca számítástechnikai ismeretekkel rendelkező hallgatókat keres a pilóta nélküli rendszereket működtető egységekbe.
A lett jelentés a tavaly, európai kritikus infrastruktúrák közelében észlelt drónincidensekre is hivatkozik. Megállapítja, hogy függetlenül attól, Moszkva állt-e a támadások mögött, ezek az akciók mindenképpen Oroszország érdekeit szolgálták.
