Angela Merkel német kancellár a Financial Times gazdasági napilap német kiadásának nyilatkozva azt mondta, hogy "amikor korlátozzák az orosz vállalatokhoz való hozzáférésünket, akkor azt sem kifogásolhatják, hogy mi európaiak hasonlóképpen járunk el."

A német kancellár kijelentésének hátterében egyrészt az orosz vállalatok európai terjeszkedése áll, másrészt Moszkva tavaly indult hadjárata a külföldi befektetők orosz energiacégekben való részesedése ellen.

A német szövetségi külgazdasági intézet adatai szerint az orosz vállalatok külföldi tuljadonrésze jelenleg 94 millárd eurót tesz ki, és néhány orosz technológiai és energiaipari cég tovább szeretne terjeszkedni.

A Gazprom például Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában is szeretne energiaellátó, illetve közműcégeket vásárolni, ám az európai hatóságok egyre nagyobb nyugtalansággal figyelik ezeket a próbálkozásokat.

Nyugat-Európa gázszükségletének 25 százalékát adja Oroszország, és ha a helyi gázszolgáltató piacon is megvetnék a lábukat, könnyen diktálhatnák az árakat.

Oroszország ugyanakkor csökkenteni igyekszik a külföldi cégek orosz energiaipari befektetéseit, így nemrég moszkvai nyomásra a Shell és két japán befektetőtársa volt kényteklen eladni a Gazpromnak a Szahalin-2-es gáz- és olajmező kitermelési cégének felét a Gazpromnak.

Az Európai Unió a viták megoldását egy uniós-orosz energiakartában látja, ám ennek aláírását októberben a finnországi orosz-uniós csúcson Putyin elnök megtagadta.