Az ipari nagyfogyasztóknak valamennyi országban többet kell fizetniük a gázért; a 29 százalékos uniós átlaggal szemben Magyarországon ebben a kategóriában 37 százalékos volt a drágulás.

Az Eurostat adatai szerint uniós összehasonlításban tavaly júliusban Magyarországon voltak a legalacsonyabbak a gázárak, és itt az ár adótartalma is jelentősen alacsonyabb a közösségi átlagnál.

Tavalyelőtt és tavaly július között uniós szinten átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a gázárak a háztartások és 29 százalékkal az ipari nagyfogyasztók számára.

Litvániában 43 százalékkal, Lettországban 38 százalékkal, Dániában 34 százalékkal kellett többet fizetni a gázért tavaly nyáron, mint tavalyelőtt, ezek a legnagyobb emelkedések a háztartási statisztikában.

Az ipari szektorban Nagy-Britanniában emelkedett leggyorsabban a gáz ára, 53 százalékkal. Litvániában 51 százalékkal, Spanyolországban 43 százalékkal drágult.A statisztika szerint uniós összehasonlításban tavaly júliusban Magyarországon voltak a legalacsonyabbak a gázárak a háztartások számára, gigajoule-onként kevesebb mint 5 euróval. Az uniós átlag 14 euró volt, de például Dániában 35 eurót, Svédországban 25 eurót kellett fizetni egy egységért.

Az ipari szektorban Magyarország valamivel 8 euró fölötti árral a "középmezőnyben" van, a 9,22 eurós uniós átlag közelében. Itt Észtország a legolcsóbb alig több mint 3 eurós árral, míg Svédország a legdrágább 13 euróval.

A magyar adó is a legalacsonyabbak közé tartozik: az uniós átlagár 22,2 százalék volt tavaly júliusban, szemben a magyar 13 százalékkal a háztartási kategóriában, míg az ipari fogyasztók a 25 országban átlagosan 6,1 százalék, Magyarországon 2,5 százalék adót fizettek a gázzal.