Egy független vizsgálat szerint tudományosan megalapozatlan és ellentmond a szakmai érveknek az Európai Bizottság javaslata, amivel a farkasok szigorú védettségének megszüntetését igazolták, ezért 34 európai civil szervezet – köztük a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége – arra kéri a lengyel EU-elnökséget, hogy halassza el az ügyben a szavazást. Az egyesület közleménye szerint a 2023-as Blanco és Sundseth-jelentést felülvizsgáló független kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy „a bizonytalan és elavult adatok nem használhatók az európai farkaspopuláció védelmének csökkentésére”, és mint kiderült, a Blanco-jelentésben sem található a farkasok védettségi állapotának felülvizsgálatára tett javaslat.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke az InfoRádióban elmondta: a 34 szervezet célja, hogy kiállásukkal megakadályozzanak egy olyan jogszabály-módosítást, amely véleményük szerint nem felel meg az európai uniós alapelveknek. Kun Zoltán hozzátette:

az EU-nak a megfelelő hatásvizsgálatot követően tudományos alapokra kellett volna helyeznie az indoklást, de állítása szerint nem indítottak ilyen vizsgálatot.

Az egyesületi elnök tájékoztatása szerint a gazdálkodók részéről a legnagyobb farkasellenesség Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Svédországban tapasztalható. Olaszországban és Spanyolországban például robbanásszerűen megnőtt az illegális vadászat és mérgezés száma. A bizonytalan helyzet miatt néhányan úgy értelmezik, hogy az EU engedélyezi a farkasok leölését, miközben a közúti balesetekben elpusztuló farkasok problémájára eddig nem született megoldás. A háziállat-állományban okozott károkra azonban van kompenzáció, feltéve, hogy a gazda megfelelően védekezik.

Kun Zoltán elismerte, valóban vannak konfliktusok, de megítélése szerint ezeket jobban is lehetne kezelni, ha a gazdálkodók együttműködőbbek lennének és hatékonyabban felkészülnének, például kerítéssel vagy kutyákkal. „Sok helyen a gazdálkodók elfelejtették, hogyan kellene együtt élni a farkasokkal” – jegyezte meg Kun Zoltán.

Azt gondolja, a vadgazdálkodás haszonélvezője a gyarapodó farkaslétszámnak, amely képes kontrollálni a vadállományba bekerülő betegségeket, így a sertéspestist, valamint a ragadós száj- és körömfájást is. Mint fogalmazott, a természet alapvetően tudná kontrollálni, hogy mekkora legyen egy-egy farkasállomány vagy legelő állatvadállomány (például gímszarvas, őz vagy vaddisznó), hiszen

a farkasok a táplálékszerzéskor eltüntetik a beteg állatokat is a vadállományból, így „kordában tartják a különböző betegségek terjedését”.

Egy másik kutatás pedig azt bizonyította, hogy a farkasok jelenléte lecsökkenti a járművek és a vadállomány közötti ütközések számát. „Egyrészt lecsökken egy egészséges szintre az állomány száma, másrészt a farkasok olyan félelemérzetet váltanak ki más állatokból, hogy óvatosabbá válnak” – magyarázta a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.

Hozzátette: medvetámadások ugyan időnként előfordulnak, de farkas évtizedek óta nem támadott meg embert Európában. Azt gondolja, sokan a Piroska és a farkas meséből kiindulva azt hiszik, a farkasok veszélyeztetik a lakosságot, de szerinte ez eltorzított képet mutató mítosz, amely egyszerűen azért keletkezett, mert „a farkas konkurense az embernek”.

Kun Zoltán hangsúlyozta: a hetvenes évek óta tízezerről nagyjából 23-24 ezerre emelkedett a farkasállomány Európában, de ez a szám még mindig az egészséges ökoszisztéma alatt van, és dupla ekkora létszámú állomány sem okozna nagyobb konfliktusokat.