Horváth Bálint szerint a világ mostani pénzügyi-gazdasági modelljének legfőbb problémája, hogy az a növekedést termelésből kívánja elérni, ami azt eredményezi, hogy egész egyszerűen elveszítjük a természeti erőforrásokat, hiszen a létrehozott termékeket az élettartamuk után eldobjuk. Mindez az elmúlt 250 év ipari fejlődés hozadéka, amit manapság úgy neveznek, hogy lineáris gazdaság, amit – a közgazdász szerint – az úgynevezett körforgásos gazdasági modellre kellene cserélni, ahol az erőforrásokat a folyamatok végén nem hagyják veszni, hanem visszaintegrálják a termelési rendszerbe, ezáltal fenntarthatóvá téve az értéktermelést.

A szakember úgy véli, a körforgásos gazdasági modellt régen be kellett volna vezetni, hiszen az Európai Bizottság azt évekkel ezelőtt már szakpolitikai szintre emelte, miután 2015 decemberében kiadta a megvalósításával kapcsolatos első akciótervet, amit azóta frissítettek. Megjegyezte: tulajdonképpen egy gyűjtőfogalomról van szó, ami már korábban is létezett más megnevezéseken. Az EB lépése viszont már jelzés volt, hogy lassan egy olyan pontra érkezünk, ahol már visszaforgathatatlan károkat fogunk okozni, ha nem áll át az unió erre a termelési rendszerre.

Korábban a környezetvédelmi narratívát, főként a szakpolitika területén, a klímavédelem határozta meg, amire mindenki viszonylag egysíkúan tekintett, mondván, elégséges az energetikai rendszereket átállítani megújuló alapúra, hogy csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ám most már látható, hogy a megújuló energiák hasznosításához szükséges technológiák kialakítása is meglehetősen nagy nyersanyagigénnyel rendelkezik, kiváltképp a nemesfémek területén. „Hiába szeretnénk mi ezt klímaszemszögből megvalósítani, lineáris felfogásban nem lesz rá lehetőség, mert

egyszerűen globálisan nincs annyi nyersanyag, ami fedezni tudná, ha mindent elpazarolnánk az élettartama végén”

– magyarázta.

Európa a jelenlegi gazdasági modellt tekintve különösen sérülékenynek számít, miután a kontinens az erőforrásokkal való ellátottság szempontjából a legszegényebb terület az egész világon, ezért aztán nagyon kiszolgáltatott más országoknak a globális termelési láncokban a nyersanyag-ellátás biztonságának a tekintetében. Emiatt az Európai Unió számára kifejezetten prioritás, hogy ne hagyjon elveszni nyersanyagokat, hanem próbálja meg minél inkább egy belső, zárt termelési rendszerben megtartani azokat.

Horváth Bálint az InfoRádió érdeklődésére elmondta, Európában Hollandia számít úttörőnek a körforgásos gazdaság megvalósításában, mert ott az anyagáramlást tekintve a gazdaság 25 százaléka másodlagos-, tehát újrahasznosított nyersanyagból származik. Kiemelte, Amszterdam 2050-re tűzte ki azt a célt, hogy teljesen körforgásosak lesznek. Ez ugyanakkor arra is rámutat, hogy ha az élen járó ország harminc év alatt látja ezt megvalósíthatónak, akkor a felzárkózó országok nyilván csak ezt követően érhetnek ugyanarra a szintre.