Címke: pazarlás (26 cikk)

A megtermelt élelmiszerek több mint harminc százaléka a szemetesbe kerül, miközben napjainkban már a fejlett országok szegényebb polgárai is kénytelenek lejjebb adni fogyasztásuk mennyiségéből vagy minőségéből – mondta az InfoRádióban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Dexler Dóra figyelmeztetett: nem jó az sem, ha csak a spórolásra gondolunk, mert a legolcsóbb élelmiszer nem feltétlenül a legjobb minőségű.

Megtört az élelmiszerpazarlás évek óta tartó csökkenési trendje a Nébih Maradék nélkül programjának legfrissebb kutatási eredményei szerint. A tavalyi év negyedik negyedévében folytatott felmérés 501 háztartás csaknem 1400 fogyasztójának szokásait vizsgálta. Az élelmiszerhulladék toplista élén továbbra is a készételek állnak, amit a zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk követnek.

Jól teljesített a próbán a svédasztalos iskolai étkeztetés, a HunGast általánossá tenné a rendszert.

Az ingatlanállomány mélyfelújításával akár 60 százalékkal is csökkenthetnénk energiafogyasztásunkat, de ehhez jelenleg nem biztosítottak a pénzügyi források – mondta az InfoRádióban a Habitat for Humanity Magyarország energiahatékonysági szakértője.

Egy-egy háztartás nemhogy takarékoskodna a napelem telpítése után, hanem van olyan, amelyik még több áramot is fogyaszt. Van rá magyarázot, de ennek nem örülhetnek a klímvédők.

A legfrissebb adatok alapján a magyar háztartások újabb jelentős lépést tettek a fenntarthatóság felé, ugyanis 2016 óta 27%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás.

A Mol olyan nyersanyagokhoz jut július 1-jétől, amilyenekért eddig fizetett.

Eddig több mint 200 ezer rászorulóhoz jutottak el azok a többségében lejáratközeli vagy csomagolási hibás termékek, amiket az Élelmiszerbank áruházakból és gyártóktól gyűjtött össze.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint szemétbe kerül a világszerte eladott élelmiszerek 17%-a, ami 931 millió tonna élelmiszerhulladékot jelent évente. A Földön tehát minden egyes emberre 121 kilogramm kidobott élelmiszer jut. Ez így önmagában is elgondolkodtató, de ha a tágabb összefüggésekbe is belegondolunk, el kell fogadnunk, hogy ideje változtatnunk és változnunk.

Egyszerűen nincs annyi nyersanyagunk, hogy ilyen pazarlóan éljünk, a mostani gazdasági modellünkkel gyerekeink és a fiatalok erőforrásait éljük fel – írta meg a Masfelfok.hu. Az elemzés szerzőjét, Horváth Bálintot, a magyarországi és szlovákiai holland nagykövetség regionális körforgásos gazdasági szakértőjét kérdeztük.

Semjén Zsolt javaslata szerint növekedne a kiskereskedelmi különadó és megjelent a közeli lejárati idejű termékek kötelező beszolgáltatása is.

Több 10 ezer forint értékű élelmiszer landol a kukában a karácsonyi időszakban egy átlagos négytagú család háztartásában – mondta Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának a vezetője érdeklődésünkre.

A 2016-os és 2019-es felméréseket követően idén ismét élelmiszerhulladék-felmérést végez a Nébih. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatása szerint évente több mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk el a háztartásainkban Magyarországon. Ez a mennyiség több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné.A Nébih az élelmezési világnap alkalmából arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az élelmiszerpazarlás egyszerre környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi probléma.

Nem csak Magyarországon, az egész világon az egyik legnagyobb problémát a pazarlás jelenti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Az élelmiszerek tudatos felhasználására, a pazarlás csökkentésére hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet, amely szerint a hazai élelmiszerhulladék több mint a fele a háztartásokban keletkezik, az élelmiszerek felhalmozása tovább növelheti a pazarlást. Évente 60 ezer forintot dobunk a kukába a koronavírus miatti élelmiszer-felhalmozás nélkül is.

Tizenegyezer tonna, azaz több mint 550 kamionnyi élelmiszert mentett meg a kidobástól a Magyar Élelmiszerbank Egyesület tavaly. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ezzel 27,5 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátástól mentesül a Föld, és annyi vizet spóroltak meg, ami egy Eger méretű város éves vízfogyasztásának felel meg.

Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, jelentős része a háztartásokban. A karácsonyi időszakban az átlagosnál is több élelmiszer végzi a szemetesben, nem csak a főzéssel keletkezett hulladék, de sokszor a megmaradt készétel is a kukába kerül.

A leginkább pazarolt élelmiszerek listáján első helyen a készételek, a másodikon a pékáruk, a harmadikon pedig a zöldségek és gyümölcsök állnak.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szemléletformáló kampányt indított a zöldség-gyümölcs pazarlása ellen "Vegyél számba!" címmel - közölte a hatóság.