INFORÁDIÓ
2022. január 29. szombat
Adél

bagoly

fészek

mme

Erdei fülesbagoly (Asio otus) Hortobágyon 2020. január 6-án. Az erdei fülesbaglyot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja.

Így vigyázzunk a baglyainkra!

Infostart

Az MME tett közzé hasznos infókat arról, hogyan segítsük a rengeteg kártevőt zsákmányoló madarak költését.

A lakosság és az önkormányzatok segítségét kéri a baglyok költésének elősegítéséért az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelynek tájékoztatása szerint műfészkek és költőládák kihelyezésével jelentősen javulnak a lakott településeken élő, rágcsálópusztító madarak életfeltételei – közölte az egyesület.

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él, vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat – olvasható a közleményben.

Mint írják, hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellett az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani.

Egy erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót zsákmányol,

a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak, ezért nem mindegy, hogy lakott területeinken mennyi él, él-e egyáltalán ezekből a madarakból. Megtelepedésük egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti. A baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni, költésükhöz egyebek mellett korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra; valamint nagy testű harkályok odúira van szüksége.

Ma már rendelkezésre állnak azok az ismeretek, melyek segítségével elősegíthető a különböző madárfajok megtelepedése mesterséges fészkelőhelyekkel, Magyarország ugyanis a világ első országai között kezdte el széles körben alkalmazni, fejleszteni ezeket az 1905-ben, a Baranya megyei Kárászon megalakult Első Magyar Fészekodúgyárnak köszönhetően is.

A közlemény emlékeztet, hogy

  • a leggyakoribb hazai bagolyfaj, az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is.
  • A leginkább emberkövető gyöngybagoly templomok toronysüvegébe, padlásokra telepített költőládákkal;
  • a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik pedig nagy méretű mesterséges odúkkal segíthető.

A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell száraz fű, hullott lomb vagy faforgács fészekanyagot tenni, amibe a tojó alakítja ki a tojásoknak a fészekmélyedést.

Nyitókép: Czeglédi Zsolt
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018