mme

Négy élő és egészséges parlagi sasfiókát találtak az állatvédők egyetlen fészekben a Békés megyei Dévaványa közelében, ami egy hónapon belül világszenzáció lehet, mert egyszerre négy fióka kirepülését még soha sehol nem bizonyították a világon.

Elkészült a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) áramütött madarak éves összesített hatósági bejelentése.

Öt országban több mint ezer keresésen vettek részt az MME szakemberei és a négylábúak.

A varjúfélék, azon belül is a dolmányos varjak támadásai olykor félelmet kelthetnek.

A Dél-Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában előforduló fajt eddig csak néhányszor észlelték az országban.

Ész nélkül és szánalmas hatékonysággal írtjuk a szúnyogokat, a nagyüzemi mezőgazdaság és a klímaváltozás is a fecskék ellen dolgozik, így a számuk drámaian visszaesett, ezzel pedig brutális mennyiségű rovart hagynak a magyar légtérben. Van azért jó hír is.

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Bármennyire is aranyosnak vagy elesettnek tűnnek, meg kell állni, hogy hozzájuk nyúljunk. Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, mókuskölykökkel és más kis állatokkal.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság segítségét kéri az erdei fülesbaglyok fészkelő állományának felméréséhez

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez minden évben érkeznek információk postaládában fészkelő széncinegékről. Ajelenség országosan általánosnak tekinthető, és márciusban lehet idén először számítani rá.

A cigánycsukot választotta az idei Év Madarának a Magyar Madártani Egyesület. A szervezet így próbálja felhívni arra a figyelmet, hogy az elmúlt 20 évben a mezőgazdaság miatt több mint felével csökkent a faj magyarországi állománya.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. Az összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján kiderült, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kitehetjük.

A cigánycsukot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt két hétben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) elkészítette az 1941-ben indult és ötévenként, legutóbb 2019-ben megismételt országos fészkelő fehér gólya felmérés adatainak összesítését. Ez alapján idén tavasszal már csak 4000 párt várhattunk haza, ami 22 százalékos csökkenést jelez az elmúlt évtizedekben 4800-5500 pár körül stabilizálódott állományhoz képest.

A rákosi vipera potenciális hazai élőhelyeinek pontosabb feltérképezése és az elterjedési területének ellenőrzése a célja a most indult fajtavédő programnak – mondta az Európai Unió LIFE-projektjének programvezetője.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az Agrárminisztériumhoz fordul, mert az elmúlt években újra megemelkedett a gondatlanul kezelt rágcsálóirtó mérgek miatti ragadozómadár-pusztulások száma Magyarországon.

Barna füzikét fogtak be a Magyar Madártani Egyesület munkatársai Patakon, egy madárgyűrűző akció során.

Megválasztotta a nagyközönség az Év madarát, amely 2020-ban az erdei fülesbagoly lesz.

Az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Éppen ezért ennek semmi köze a madarak segítéséhez, éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat, hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).