Andrés Barbosa, az argentin Tudományos Kutatások Legfelső Tanácsának kutatója a természet világával foglalkozó barcelonai konferencián azt mondta, hogy a hőmérséklet emelkedésével csökkent a tengeri jégtakaró az Antarktiszi-félszigeten és ezzel együtt a fitoplankton mennyisége. Ez utóbbit fogyasztja a garnélarák, amely egyben alapvető tápláléka a pingvineknek és sok más antarktiszi gerinces állatnak is.

A kutató hozzátette: miközben az Antarktiszi-félszigeten emelkedik a hőmérséklet, a kontinens más részén az időjárás-változás - az új széláramlatok következtében - lehűlést okoz. Ez különösen az ausztrál nyár során veszélyes, amely az utódok nevelésének ideje. Az ebben az időszakban képződő nagy jégréteg eltávolítja a pingvintelepeket és költőhelyeiket a tengertől, és így a táplálékuktól is, ami az utódok pusztulásához vezethet.

Juan Casavelos programkoordinátor sürgős felhívással fordult a nemzetközi közösséghez, hogy az üvegházhatást növelő gázkibocsátás csökkentése érdekében kössenek a kiotói egyezményen túlmutató új megállapodást, amely 2020-ig 25-40 százalékos gázkibocsátás-csökkentést, a 21. század közepéig pedig 80 százalékos csökkentést tűzne ki célul.

A WWF vezetői figyelmeztettek, hogy az ezer kilométerekre végzett emberi tevékenység erősen befolyásolja az Antarktisz sorsát, "ami miatt újra végig kell gondolnunk meglévő energetikai modellünket".