Ukrajna volt a fő téma az európai uniós csúcstalálkozón. A Kijevnek szánt 90 milliárd eurós kölcsön folyósítását ezúttal is megvétózta a magyar kormányfő, most csatlakozott hozzá a szlovák miniszterelnök is. Az uniós vezetők élesen bírálták a magyar álláspontot, aminek akár további negatív következménye is lehet.

Az InfoRádióban Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense bogozta ki a szálakat. Szerinte nagyon sok minden történt ezen az uniós csúcson.

„A show-t azt elvitte Ukrajna hitelkérelmének a megtorpedózása; erről született már decemberben egy határozat, de ahhoz, hogy az Európai Unió folyósítani tudjon majd Ukrajnának több részletben, több éven keresztül 90 milliárd eurót, ehhez hitelt kell felvennie, amihez módosítania kell bizonyos európai uniós szabályokat, amelyek a költségvetést engedik majd fölhasználni, mint ennek a hitelnek az egyik fedezeti elemét. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, konszenzus kell, ez az, ami nem sikerült” – magyarázta.

Megítélése szerint nagyon frusztrált volt mindenki, minden uniós vezető, a folyamatot nem sikerült lezárni.

Magát a konklúziót tehát nem sikerült elfogadni, csak egy politikai nyilatkozat született, ami jogilag gyengébb, mint egy teljes konszenzusos nyilatkozat, de politikailag nagyon erős jelzés; Gálik Zoltán szerint próbálja az EU folytatni Ukrajna pénzügyi segítségét, és valamilyen megoldást majd fog keresni erre.

Felmerült egyébként egy B-terv lehetősége, aminek a lényege az lehetett volna, hogy az Európai Unió egy másik pénzügyi konstrukcióban vagy egy megerősített együttműködés keretében tudna továbbmenni, de egyelőre inkább nyitva hagyta ezt a kérdést.

Hogy ezek után ténylegesen milyen mozgástér maradt a megegyezésre, arról elsősorban úgy vélekedik, hogy most időhúzás jön, hiszen Magyarországon választások jönnek április 12-én, addig nem is dolgozik már senki semmilyen konstrukción, már csak azért sem, mert vannak egyéb feladatok is, köztük:

• az iráni amerikai katonai beavatkozás miatt különböző problémákat kell kezelni, amik az Európai Uniónak a belső piacát, illetve az összes védelempolitikával, menekültpolitikával kapcsolatos intézkedéseket érintik majd.

A szlovák, magyar különvélemény mellett felbukkant még egy kormányfő, aki úgy fogalmazott, „megérti Orbán Viktor érveit”, ez pedig nem más, mint Giorgia Meloni Olaszországból, de ezt kommentálva a szakértő megjegyezte, mindegy, hányan ellenzik ezt a törekvést, ha van egy valaki, aki ellenzi.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt mondta a csúcs után, hogy teljesíteni fogja az unió az Ukrajnának tett ígéretét így vagy úgy. Ezt kommentálva két lehetőséget vázolt:

1. az EU ne a saját költségvetését használja a 90 milliárd eurós hitel fedezeteként, hanem azt dobják össze az államok
2. az EU kötvényeket tud kibocsátani, a piacról finanszírozva a fedezetet, ebben 24 tagország lehetne benne, mivel Csehország sem.

„De mind a kettő nagyon nehézkes” – jegyezte meg.

Az Európai Unió jelenleg egyébként egy 50 milliárd dolláros kerettel segíti Ukrajnát 2027-ig.

A migrációs paktumról

Szóba került a migráció is a csúcson, Orbán Viktor szerint egyre több tagállam elutasítja a nemrég elfogadott paktumot, és követelné inkább a magyar migrációs modellt.

A kérdés központi helyet foglalt el a csúcson Gálik Zoltán szerint, az államok ebben a kérdésben az európai védelempolitikával kapcsolatban fejtették ki az álláspontjukat, a határvédelem, a különböző ellenőrzési rendszerek, illetve az Európai Unió a 2015-ös migrációs válság után kidolgozni kezdett határvédelmi elgondolások témájában.

„Ezek újraaktiválása, megerősítése lehet a cél. Itt nem voltak konkrét ügyek, amik felmerültek, inkább stratégiailag kötelezi el magát az EU, hogy ebben az irányban erősödjön. A terület a frontországoké, ahogy 2015 óta is jellemző, de emellett Németország, Franciaország és más nagy államok is amellett voltak, hogy ha menekülthullám jön, fel kell lépni minél hamarabb” – vázolta.

A migrációs kérdésben a vétójog eltörlése viszont nem került szóba, de az európai külpolitika ama problémáját viszont próbálnák orvosolni, hogy mindenképp konszenzus kelljen.

„Volt erre példa egyébként decemberben, amikor egy egészen más jogalapra hivatkozva átvittek bizonyos döntéseket minősített többséggel, pont a hitelkérelemmel kapcsolatban, illetve a hitelfolyósítással kapcsolatban, de tartósan ezeket valószínűleg az Európai Unió nem tudná megoldani ebben a körben, hiszen az Európai Bíróság közbeavatkozna, ha valaki elvinné oda az ügyet” – intett Gálik Zoltán.