Infostart.hu
eur:
386.11
usd:
331.49
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog

A világ legdrágább autóját nem érinti a globális válság

Nem érintik a globális pénzügyi válság hatási a világ legdrágább autóját: az 1,2 millió fontba (392 millió forintba) kerülő Aston Martin One-77 gyártója nem győzi kielégíteni a megrendeléseket.

Csak száznál valamivel több ember vásárolhat a világ legdrágább személyautójából, a One-77-ből - bár abból csupán 77 darab készül majd.

Az óránként 322 kilométeres sebességre képes járművet a párizsi autókiállításon mutatták be, és az Aston Martin szerint már most látszik, hogy az eladásokra semmiféle hatással nem lesz a globális pénzügyi válság. "Hihetetlenül nagy iránt az érdeklődés" - mondta Marek Reichmann vezető tervező.

A gyártó nem hozott nyilvánosságra részleteket, annyit azonban tudni lehet, hogy a One-77-nek 7.0 literes V12 motorja van, az alváza karbonszálas, a karosszéria pedig alumíniumból.

Az autó egyesíti a fejlett technológiát az Aston Martin fantasztikus dizájnjával, így jött létre a világ talán legkívánatosabb, művészi formájú autója - fogalmazta meg a reklámot a cég.

Az autót csak a világ leggazdagabb emberei engedhetik majd meg maguknak, akiknek a megrendeléskor 200 ezer fontos (65,5 millió forintos) előleget kell fizetniük. Az első boldog tulajdonosok jövő ősszel vehetik át az autójukat.

A One-77 a Bugatti Veyront letaszítva lett a világ legdrágább autója; az ugyanis "csak" 800 ezer fontba (262 millió forintba) került.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×