Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

A személyiségünk határozza meg, miben betegszünk meg?

Érdemes a saját személyiségünket alaposan szemügyre venni, amikor az orvosnál ülünk a váróteremben. Egy elmélet szerint ugyanis személyiségjegyeink meghatározhatják betegségeinket.

Egy friss elmélet követői úgy vélik: a személyiségnek sokkal nagyobb szerepe van a betegségek kialakulásában, mint ahogy azt eddig az orvosok gondolták.

Az már régóta ismeretes, hogy az úgynevezett A típusú emberek, azaz a barátságtalan, versengő és türelmetlen személyiségeknél gyakrabban alakul ki valamilyen szívbetegség, mint másoknál. Egy mostani kutatás azonban számos más betegségről is bebizonyította, hogy kapcsolatba hozható a személyiséggel.

A személyiségjegyek általában az élet korai szakaszában kialakulnak, azaz a betegségek kifejlődésében is kulcsszerepe lehet a kezdeti éveknek. Természetesen mindkettőt, azaz a személyiségjegyeket és a betegségekre való hajlamot is befolyásolják a gének, sokat számítanak azonban a belső tulajdonságok is.

Impulzívak

Az impulzív személyiségek könnyen szenvedhetnek balesetet, de a legnagyobb egészségügyi kockázat számukra a gyomorfekély. A felmérést készítő finn egészségügyi intézet több mint négyezer ember megfigyelése által megállapította, hogy 2,4-szer gyakoribb ez a gyomorpanasz az impulzív embereknél. Õk ugyanis sokkal erőteljesebben reagálnak a stresszre, étkezésüket pedig kevésbé tudják kontroll alatt tartani.

Derűs személyiség

A derűs, jókedvű embereket hamarabb éri el a halál - derült ki a felmérésből. Akiket szüleik és tanáraik is mindig jókedvűnek tartottak, egy kaliforniai kutatás készítőinek elképzelései szerint kevésbé mérik fel a veszélyeket, épp ezért nem figyelnek eléggé betegségeikre sem.

Aggódó, nyugtalan emberek

A magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek az aggódó emberek sajátjai. Egy egyesült államokbeli, kutatás eredményéből derül ki, hogy mindezért a stresszhormon a felelős.
Az agresszív személyiség

Az agresszív emberek egészségi állapota általában rosszabb, mint a többieké, épp ezért gyakrabban kapnak el például fertőző betegségeket és gyulladásokat. Valószínűleg ez is azért van, mert az agresszív típusúak máshogy reagálnak a stresszre, mint más emberek. Számukra a gyógyulás is tovább tart, és a depresszióra is hajlamosabbak.

Félénk emberek

A vírusos betegségek általában azokra jellemzőek, akik kevésbé tudnak fesztelenül viselkedni egy társaságban. Valószínűleg azért, mert immunrendszerük gyengébben működik, mint a többi embernek.

Optimisták

A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint azok, akik mindig naposnak látják az életet, átlagosan 7,5 évvel élnek tovább, a korai halálra pedig 55 százalékkal kisebb az esélyük azoknál, akik mindig szomorkodnak.

Egy hollandiai egyetem kutatói szerint, akik erre 1000 ember megfigyelésével jöttek rá, az optimistáknak azért jobbak az életkilátásaik, mert általában nagyobb szerepet vállalnak a társadalmi életben, több barátjuk van és kevesebb stresszhormon termelődik a szervezetükben.

Egy amerikai felmérés szerint pedig az optimisták immunrendszere erősebb, mint másoknak.

Hallgatagok

A legtöbb emocionális problémája a hallgatag embereknek van. A beszédkészség hiánya miatt problémáikat is kevésbé tudják kiadni magukból, ennek következtében pedig gyakrabban alakul ki náluk valamilyen rákos megbetegedés.

Extrovertáltak

Épp úgy, mint az optimistáknak, az extrovertált embereknek is kevesebb esélyük van a betegségekre, mint másoknak. A Milánói Egyetem kutatói kiderítették, hogy az extrovertáltak körében nemhogy 15 százalékkal ritkábban fordulna elő betegségek, ha mégis, abból sokkal gyorsabban gyógyulnak ki, mint mások.

Az elhízásra azonban sajnos nagyobb esélyük van az átlagnál.

Pesszimisták

Az optimistákkal ellentétben a pesszimistáknak 19 százalékkal nagyobb esélyük van a korai halálra, mint másoknak. Gyakoribb náluk a Parkinson-kór is - derült ki egy amerikai kutatásból.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×