Infostart.hu
eur:
386.07
usd:
331.43
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog

Riadalom helyett öröm: visszatértek a cápák Nagy-Britannia partjaihoz

Természetvédelmi szakemberek vizsgálják egy brit mélytengeri halász bejelentését, aki állítólag több mint hatvan ritka heringcápát látott a Bristoli-csatornában, Lundy sziget közelében.

A hír izgalmat okozott a természetvédők körében, a heringcápa ugyanis a halászok miatt a kihalás szélére került a hetvenes években. Populációja ugyan évek óta folyamatosan nő, hatvannál nagyobb rajra mégsem számítottak a szakértők.

A heringcápa három-négy méteresre nő, és a félelmetes nagy fehér cápa közeli rokona. Ez az egyik legnagyobb tengeri ragadozó, amely a brit vizekben él. Húsa miatt vadásszák, amely igen népszerű csemege Franciaországban.

Mivel a hasa fehér, sokszor összetévesztik a nagy fehér cápával. Így szakértők azt sem tudták még eldönteni, melyik fajta tartja izgalomban már egy hete a cornwalliakat.

Bár az Európai Unió felvette az enyhén veszélyeztetett állatok listájára, védelmet nem rendelt el a heringcápa számára. A brit Shark Trust elnöke, Richard Peirce szerint viszont sürgősen védelem alá kellene helyezni a heringcápát.

A szakértő szerint a felfedezett raj a beszámoló alapján kizárólag nőstényekből állhat. Mivel a heringcápát nagyon könnyű elkapni, több nemzedéknyi cápa nem születik majd meg, ha a rajt elpusztítják.

Márpedig a hatvan egyedből álló raj nagyon értékes a halászok számára: legalább 18 ezer fontot (6,7 millió forintot) kereshetnek vele.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×