Infostart.hu
eur:
367.32
usd:
327.49
bux:
0
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta

Ezért halt meg Knut, a híres jegesmedvebocs

Megtalálták Knut, a jegesmedvebocs halálának igazi okát német neurológusok. A berlini állatkert egykori kedvence négyéves korában, 2011-ben hirtelen epilepsziás rohamot kapott, amelyet agyvelőgyulladás okozott, ez utóbbit most az immunrendszer téves reakciójára vezették vissza egy új tanulmány készítői.

A bocs 2011 márciusában a látogatók szeme láttára lett rosszul, beleesett a medencébe és megfulladt. Harald Prüss neurológus, a német neurodegeneratív megbetegedések központjának kutatója kollégáival újra megvizsgálta a jegesmedve agyából vett mintákat, eredményeiket a Scientific Report tudományos lap aktuális számában tették közzé.

Az úgynevezett NMDA-receptor elleni immunrendszeri válasz okozta agyvelőgyulladást néhány éve írták le Amerikában és eddig csak embereknél mutatták ki. Ennél a betegségnél az immunrendszer ellenanyagai a tanulás és az emlékezés agyi kulcsterületeit támadják meg.

"A szervezet védekező rendszere saját maga ellen fordul. Ahelyett, hogy betegségek ellen harcolna, az ellenanyagok a szervezet saját idegsejtjeit károsítják, emiatt epilepsziás rohamok, hallucinációk és a demencia tünetei is felléphetnek" - magyarázta Prüss.

A lipcsei Állattani Kutatóintézet (IZW) már 2014-ben nyilvánosságra hozta, hogy Knutnak agyvelőgyulladása volt, az azonban nem volt világos, vírus vagy baktérium okozta-e a betegséget. A boncolási jegyzőkönyvben leírt "agyvelőgyulladás, kórokozóra utaló nyom nélkül" felkeltette Prüss gyanúját.

Egy 2010-es tanulmány kimutatta, hogy sok ismeretlen eredetű emberi agyvelőgyulladás visszavezethető az Amerikában felfedezett immunreakcióra. "Öt év ilyen eseteinek 86 százalékát lehetett az autoimmun válasszal megmagyarázni" - hangsúlyozta Prüss.

Világossá vált számára, hogy Knut betegségét is ennek a rendellenességnek a számlájára lehet írni. Az agyminták vizsgálata bizonyosságot hozott.

Knut, a jegesmedvebocs emlékére Németországban érmet bocsátottak ki és bronzszobrot is állítottak.

Címlapról ajánljuk
Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, az EU-tagállamok tengeri szigetein és a kontinensen kívüli egyéb területein is növekszenek a migrációs számok, és bár az unió iparkodik a jó jogszabályok hatályba léptetésén és még mozgástér is van valamennyi, megfelelő szerződéseket kell kötni a visszafogadásról, a rendszert pedig mindenkivel betartatni, amennyire csak lehet.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×