Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán

Törpevíziló született a Nyíregyházi Állatparkban

Törpevíziló (Hexaprotodon liberiensis) született vasárnap éjjel a Nyíregyházi Állatparkban.

Az utódon az ilyenkor szokásos első orvosi vizsgálatot még nem tudták elvégezni a szakemberek, mert az anyaállat nagyon védi a kicsinyét, de a körülbelül öt-hat kilogramm súlyú kicsi szemmel láthatólag jó egészségnek örvend - tájékoztatta Révészné Petró Zsuzsa szóvivő hétfőn az MTI-t.

Broutille, a tizenhat éves anyaállat nagyon gondosan, naponta négy-öt alkalommal szoptatja kicsinyét, aki 2-4 hónapos korában kezd majd el fogyasztani a szilárd táplálékot, ami szénából, zöldség- és gyümölcsfélékből áll.

A Nyíregyházi Állatparkban egyébként másodjára születik ilyen állat: 2011-ben látott napvilágot a bébi víziló nővére, aki az akkori feljegyzések alapján naponta mintegy negyed kilogrammal gyarapodott, így ennél az utódnál is hasonló értékeket várnak majd a gondozók - mondta el a szóvivő.

A sóstógyógyfürdői állatpark a nemzetközi fajmegmentési program keretében tartja ezt a veszélyeztetett fajt, jelenleg a Dániából érkezett apa, a francia anya, a négyéves nőstény és a kétnapos utód él a kertben.

Mint azt Révészné Petró Zsuzsa megjegyezte, a kicsi ivarát még nem tudták megállapítani, a park szakemberei azonban a hím állatnak jobban örülnének, mert a törpevízilovaknál - valamilyen oknál fogva - sokkal több nőstény születik, mint hím.

A faj jellegzetessége még, hogy a párzás után mintegy hét hónappal egyetlen borjú születik. Életének első heteiben a borjú még nem tud messzire menni, így anyja elrejti a sűrűben (elfekteti), és időről időre felkeresi, hogy megszoptassa. A kicsi születési súlya öt hónapos korában megtízszereződik, anyja 6-8 hónapos korában választja el.

A törpevíziló az egyik legkésőbb, a 19. század végén felfedezett nagy emlősfaj, rokonát, a nílusi vízilovat már az ókorban is ismerték. Ennek oka, hogy a rejtett életmódot folytató, félénk állat a fehér ember által nem járt nyugat-afrikai esőerdők mélyén él.

A kipusztulás szélén lévő, igen ritka vastagbőrű állatfaj az ötször nagyobb, másfél tonnás nílusi rokonával ellentétben már csak nagyon kis területen él. Körülbelül két-háromezer egyed él szabadon, állományát leginkább az erdőpusztítások, az élőhelyek csökkenése és a vadászat fenyegeti.

A világ állatkertjeiben kevesebb, mint háromszáz egyedet tartanak számon, melyből 140 példány európai állatkertekben látható.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×