Erről az oktatási és gyermekügyi miniszter tájékoztatott pénteki Facebook-bejegyzésében.

Lannert Judit felhívta a figyelmet arra, hogy minden gyermek más ütemben fejlődik, ezért fontos, hogy az iskolakezdés is igazodjon ehhez.

A cél, hogy az iskolakezdésről ne kizárólag a gyermek életkora alapján szülessen döntés, hanem egyéni fejlődési ütemét, képességeit és iskolaérettségét is figyelembe vegyék – emelte ki.

Közölte: a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárság által egyeztetésre bocsátott javaslat szerint a döntésben a szülők és az óvodapedagógusok kapnának meghatározó szerepet, szükség esetén a pedagógiai szakszolgálat bevonásával.

A cél egyszerű: minden gyermek akkor kezdhesse meg az iskolát, amikor fejlődése szempontjából a leginkább készen áll rá – fogalmazott a miniszter,

hozzátéve: november 13-ig várják a szakmai észrevételeket a tervezethez.

A kormany.hu oldalon elérhető javaslat lényege, hogy az iskolakezdésről a továbbiakban már nem az Oktatási Hivatal (OH) döntene, nem lenne többé hatósági eljárás. A szabályozás szerint alapesetben a köznevelési törvény előírásai lesznek irányadóak, vitás esetben pedig bekérik az illetékes pedagógiai szakszolgálat véleményét.

A tartalmi összefoglalóban az áll, hogy az iskolakezdés elhalasztásról szóló döntési jogot vissza kívánják adni a szülőnek és az óvodavezetőnek. Egyet nem értés esetén pedig a szakszolgálat véleménye garanciát jelent a megalapozott döntésre – húzták alá.

A javaslat indokolása felidézi, hogy 2019. december 31-ig a tankötelezettség megkezdésének halasztásáról elsősorban az óvoda vezetője vagy az óvoda javaslata alapján a szülő döntött. A döntést 2020-tól utalták az OH-hoz, a hivatal szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezhette a halasztást.

Hozzátették: a 2020 előtti rendszer az Alkotmánybíróság szerint is több gyermekközpontú garanciát tartalmazott.