Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára a csütörtöki megnyitón arról beszélt, hogy a mostani fejlesztés nem jelenti a történeti kert teljes megújulását, de fontos lépés az egyetemi környezet minőségének javításában. Mint mondta, mintegy 60 parkolóhely szűnt meg a területen, a beruházás költsége pedig nagyjából tíz új parkolóhely kialakításának felelt meg.

Az államtitkár szerint az egyetemek épületei, terei és kertjei az oktatás mellett az egyetemi közösség és az intézményhez való kötődés szempontjából is fontosak. Úgy fogalmazott, hogy az ELTE a magyar felsőoktatásban különleges helyzetben van történeti campusával, ezért ennek megőrzése és fejlesztése hosszú távú feladat.

Szemerey Samu arra biztatta az egyetem oktatóit és hallgatóit, hogy a megújult kertet ne csak használják, hanem gondolkodjanak arról is, hogyan lehetne tovább fejleszteni az oktatási tereket és az ELTE campusát.

Bartus Dávid dékán kiemelte: megújult teret rövid idő alatt birtokba vették a hallgatók, ami jelzi az egyetemi közösségi terek iránti igényt. Hozzátette: a beruházás a Trefort kert átfogó fejlesztésének része, amelynek további ütemei még hátravannak.

A mintegy két és fél éve indult projekt célja az volt, hogy a parkolóhelyek jelentős csökkentése nélkül szabadítsák fel a Múzeum körúti campusfront egy részét.

A beruházás során asztalokat, székeket, padokat, lelátót és pergolát helyeztek el, emellett új burkolatokat alakítottak ki és növényeket telepítettek. A munkálatok az idén nyáron, teljes egészében egyetemi forrásból valósultak meg – ismertette a dékán.

A felújított Trefort-kert hivatalos megnyitását követően vette kezdetét a Krasznahorkai László tiszteletére rendezett programsorozat. Ennek részeként került sor a Hommage a Krasznahorkai: az ELTE Krasznahorkait olvas című szabadtéri beszélgetésre, amelyen Garaczi László költő, író, Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora, Seres Lili Hanna költő, prózaíró, valamint Dragomán György író vett részt. A meghívottak egy-egy általuk szabadon választott Krasznahorkai-műből olvastak fel részleteket.

Garaczi László az 1986-ban megjelent Kegyelmi viszonyok című novelláskötetből Az utolsó hajó című írásából olvasott fel részletet. Elmondta, hogy a szöveghez személyes, meghatározó olvasói emlékek kötik, és emlékeztetett arra, hogy Tarr Béla rövidfilmet is készített a novellából.

Seres Lili Hanna a Háború és háború egy részletét választotta, amelyben elhangzik az "én a vesztesekkel vagyok" kijelentés. Mint mondta, a szöveghez személyes és szakmai kapcsolódása is van, miközben Krasznahorkai mondatalkotását és nyelvi megformáltságát is különösen erősnek tartja.

Darázs Lénárd a Borbélykézen című novellából olvasott fel. A rektor szerint Krasznahorkai írásai különösen érzékenyen vizsgálnak olyan emberi és erkölcsi kérdéseket, amelyekre a jog is nehezen ad választ. Példaként a bűn és a bűnhődés viszonyát, valamint a kiszolgáltatott, szegény körülmények között élők bűncselekményekhez vezető helyzetét említette.

Dragomán György a Sátántangó egy részletét választotta. A könyvet önmagát újratermelő, spirális szerkezetű műként jellemezte, amelynek kezdete és befejezése különösen szorosan kapcsolódik egymáshoz.

Pénteken kerül sor Krasznahorkai László díszdoktori avatására az egyetemen.

Darázs Lénárd, az ELTE vezetője az esemény kapcsán hangsúlyozta: a díszdoktori cím az egyetem részéről az adott személy munkásságának és szellemi örökségének elismerését, egyben értékközösséget fejez ki. Krasznahorkai díszdoktori avatása az ELTE által meghirdetett Krasznahorkai év programsorozat része - mondta

Darázs Lénárd ismertetése szerint az avatással egy időben Krasznahorkai Olvasótér nyílik az egyetemen. Kiemelte: a kezdeményezés az egyetem és a könyvtár változó szerepére is felhívja a figyelmet: a könyvtárakat a hagyományos könyvőrző funkció mellett olyan közösségi terekké kívánják alakítani, ahol a találkozás, a közös tanulás és az eszmecsere is helyet kap.

Az ELTE vezetője kitért arra is, hogy fontosnak tartja a bölcsész- és társadalomtudományok szerepének megerősítését. Mint fogalmazott, ezek a tudományterületek a társadalmi és kulturális viszonyok megértéséhez nélkülözhetetlenek, és a bölcsészettudományok képviselői sokszor a társadalom tükreként működnek.

(Nyitóképünkön: Az ELTE Bölcsésztudományi Kar könyvtári központi olvasótermében kialakított Krasznahorkai Olvasótér a Krasznahorkai ünnep a Trefort-kertben című eseménysorozat megnyitójának napján)