A tájékoztatás szerint a MIKK-nek nyújtott 300 millió forintos támogatás felhasználása és a kapcsolódó közbeszerzési eljárás miatt felmerül több bűncselekmény, többek között költségvetési csalás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja is.

A MIKK-et 2024 decemberében alapították, és alig két hónappal később, 2025. február 12-én a Miniszterelnökség társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince javaslatára 300 millió forintnyi támogatásban részesült a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül.

A támogatás célja a mesterséges intelligencia (MI) állami és társadalmi integrációjával kapcsolatos célzott kutatások megvalósítása.

Mint írták, a társaság úgy részesült állami támogatásban, hogy

• sem önálló működési múlttal,
• sem igazolt kutatói kapacitással nem rendelkezett.

A Miniszterelnökséghez eljutott dokumentumokból kiderült, hogy a csatolt kutatómunkák között szerepelnek látszólag MI-vel által generált iratok, valamint válogatások különböző közösségi média bejegyzésekből.

A tájékoztatás szerint az MIKK az érdemi kutatást közbeszerzés útján az Observer Médiafigyelő és Kutató Kft.-re bízta bruttó 152,4 millió forintért. A közbeszerzésen induló másik cég ajánlatát „aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás” címén érvénytelennek nyilvánították.

A MIKK-nek juttatott 300 milliós támogatás további részéből 37,3 millió forintért bízták meg a Stern Com Kft.-t kommunikációs és IT-szolgáltatással, valamint nyolc hónap alatt 22,5 millió forintot fizettek a NAXEL Hungary Kft.-nek ingatlanbérlésre. Ezen felül 69,2 millió forintot költött a frissen alapított kutatóközpont munkabérre, valamint 6,27 millió forintot további működési költségekre, a fel nem használt 12,3 millió forintnyi maradványt pedig az államnak visszafizette.

Az előző kormány márciusban versenyeztetés nélkül 2026-ban újabb 300 millió forintot biztosított a MIKK számára.

Az összeget március 18-án folyósították, amit a cég a választások után két nappal, április 14-én teljes egészében visszafizetett, arra hivatkozva, hogy több kutató is távozott, akiknek „szakmai tevékenysége nélkül a tervezett projekt nem megvalósítható” – áll a közleményben.

A Miniszterelnökség szerint több körülmény miatt is felmerül annak a gyanúja, hogy a tavalyi támogatás és annak elszámolása részben nem a támogatott célnak megfelelően, és valótlan tartalommal történt. Erre utal az, hogy

a saját kutatásra megítélt támogatásból a kutatási feladatokat kiszervezték, miközben a MIKK alapítói a támogatás terhére munkabért vettek fel.

Emellett olyan iratokat számoltak el kutatásnak, melyek tartalmilag nem nevezhetőek kutatási terméknek, ráadásul a cég a 2026-os támogatás visszafizetésével maga ismerte el kutatói kapacitásának hiányát – ami visszahat a 2025. évi önálló kutatási teljesítés valóságtartalmára is.

A Miniszterelnökség ezért költségvetési csalás, közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést az ügyben ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda felé – ismertették.