Kiss Ambrus azt mondta, hogy szerda estig 118 milliárd forint helyiiparűzésiadó-előleg érkezett meg, és a főváros ebből visszafizette a folyószámlahitelét. A főváros folyószámlahitel-kerete 80 milliárd forint volt. A főigazgató közölte:

szeptember végére körülbelül 3,5 milliárd forint marad a főváros számláján. A fővárosnak nem lesz ilyen hitelkerete szombat hajnaltól, miután a finanszírozó bank addig látta biztosítottnak a megtérülést

– jegyezte meg.

Kiss Ambrus elmondta: emiatt az elmúlt hetekben kötelezettségvállalási stopot jelentett be a főváros. Ez a hivatal, az önkormányzat esetében nulla forint, a főváros intézményeinek esetében pedig 20 millió forint feletti összegre vonatkozik. Továbbá létszámstopot is elrendeltek, és az intézményi beruházások esetében is stopot jelentettek be.

A jövő péntekre tervezett fővárosi közgyűlési ülés napirendjén szerepelő, pénzügyi hatással bíró előterjesztések – például zöldterület-fejlesztésre vonatkozó pályázatok - esetében csak feltételes döntéseket tud majd hozni a testület – mutatott rá.

Kiss Ambrus közölte azt is, hogy a befolyt adóelőlegből a közösségi közlekedési cégek visszafizetik a 45 milliárdos áthidaló hitelüket szeptember végéig, és így

annyi pénz marad, amennyi az október eleji bérkifizetéseket biztosítja.

Kitért arra is, hogy október közepén 86 milliárd forintot kellene a fővárosnak fizetnie szolidaritási hozzájárulás címén. „Ekkora forrás nem fog bejönni, semmiképpen sem. Továbbra is az van, hogy meg kell állapodnunk a kormánnyal” –- fogalmazott Kiss Ambrus, aki a tárgyalások állásáról nem kívánt beszélni.

A főváros közterületein kialakult állapotokról szólva a főigazgató arról beszélt, hogy a főváros is keresi a megoldási lehetőségeket, amit többen hajléktalan-, szerhasználói és „palackozási” problémaként is azonosítanak. A tapasztalatok alapján szerinte nem igaz, hogy kizárólag a hajléktalanok flakonoznak.

„A szociális valóság robbant rá az országra”

– fogalmazott Kiss Ambrus, rámutatva: Budapesten nagyon sokrétű az a társadalmi réteg, amely palackozásból egészíti ki a jövedelmét.

A főigazgató szerint a közterületi probléma egyik kulcskérdése, hogy „"tudunk-e a béreken változtatni országosan, mert akkor nem azt választják az emberek, hogy palackozással, kukába nyúlkálással, más szemetének piszkálásával kiegészítsék a jövedelmüket, hanem képesek megélni abból a munkából, amit biztosít a társadalom számukra”. Ha ez megvan, akkor tudunk a szerhasználattal is kezdeni valamit, akkor érdemben tudunk javítani a közterületek képén – tette hozzá.

Kiss Ambrus szólt arról is, hogy folyamatosan szembesülnek azzal – akár Rákosrendező kapcsán, akár a szerhasználati kutatások kapcsán –-, hogy

nagyon sok fiatal a gyermekvédelemből megszökve Budapest közterületein jelenik meg.

A főváros ezért támogatja, hogy a gyermekvédelemben legyen érdemi változás, hiszen anélkül ez az állandó körforgás ismétlődni fog – mondta.

Kiss Ambrus kitért arra is, hogy a kegyelmi ügyet vizsgáló parlamenti bizottság 2011-2012 körüli adatokat kért a fővárostól a bicskei gyermekotthonnal, az ellenőrzésekkel, az intézményvezetői kinevezésekkel, valamint Vásárhelyi János 2015-ös kitüntetésével kapcsolatban. Az ezekre vonatkozó, mintegy 800 oldali anyagot átadták – közölte.