Simon Gergely, a Greenpeace Magyaroroszág vegyianyag-szakértője elmondta: fényképekkel alátámasztott lakossági bejelentést kaptak a helyszínről, amely alapján azt kérték a hivataltól, hogy haladéktalanul vizsgálja ki a körülményeket, és ha a kivitelező valóban jogszabálysértő módon végzi a tevékenységét, állítsa le a munkát.

Információik szerint az utak aszfaltozását végző alkalmazottak mindenféle védőfelszerelés nélkül érintkeznek a rákkeltő anyaggal, és feltételezhetően elmaradtak a munkálatok közbeni levegőtisztasági mérések is, illetve ezekről nincs semmilyen adat.

A Greenpeace szakszerűtlennek tartják a veszélyes hulladék kezelését a helyszínen, mivel az új burkolat keskenyebb a szennyezett útnál, így a porzó felület jelentős része szabadon marad. Jogszerűtlennek tartják az azbesztes kőzúzalék felmarását és áthelyezését, mivel azt „egyszerűen az út közepére rakják le”.

Simon Gergely hangsúlyozta: a szennyezett réteg az eddig felmart területeken 10-30 centiméteres vastagságú, így az azbesztes kőzúzalékot a közművek bolygatása nélkül akár el is távolíthatnák.

Hozzátette: a feltárás alapján valószínű, hogy az azbesztes kőzúzalék mennyisége lényegesen kevesebb, mint az a korábban vélték, azaz a felszedés is lényegesen olcsóbb lenne, mint azt korábban becsülték.

Ennek ellenére az ideiglenes megoldást nyújtó lefedést részesítik előnyben, amely a végleges eltávolítást jelentősen megdrágítja, hiszen a jövőben jelentősen több azbeszttel szennyezett anyagot kell majd elszállítani.

A szakember közölte:

a Greenpeace továbbra is várja, hogy az államigazgatás egységesen foglaljon állást az azbesztmentesítés követendő gyakorlatáról, adjon egyértelmű iránymutatást a kormányhivatalok és az ideiglenes kárenyhítést végző önkormányzatok számára.

Elmondta: szervezet a Vas Vármegyei Kormányhivatalhoz és több érintett minisztériumhoz fordult; a kormányhivatal főigazgatója válaszában azonnali helyszíni vizsgálatot ígért.

Az MTI megkereste a Vas Vármegyei Kormányhivatalt a helyszíni vizsgálatok tapasztalatairól, de válasz még nem kapott.

Az azbesztszennyezés ügye az országgyűlési választások másnapján robbant ki Vas vármegyében, ahol a helyi kormányhivatal környezetvédelmi főosztályának vezetője és Szombathely polgármestere rendkívüli sajtótájékoztatón közölte, hogy a város egyik családi házas övezetében, az Oldai plató 12 utcájában azbeszt tartalmú kőzúzalékot terítettek le évekkel korábban. A kőzúzalék osztrák bányákból érkezett. Az azbeszt levegőben szálló rostanyaga súlyosan egészségkárosító.

A következő hetekben számos vasi önkormányzat, közöttük Kőszeg, Lukácsháza, Táplánszentkereszt, Bük, Sárvár és Szentgotthárd is jelezte, hogy szintén érintettek, a laboratóriumi vizsgálatok mindenhol a határértéket meghaladó azbeszttartalmat mutattak ki.

Május 21-én a magyar kormányfő Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. Bejelentették, hogy magyar-osztrák közös bizottságot hoznak létre a helyzet vizsgálatára.

Magyar Péter közölte: még nem tudják, ki a felelős, egy cég, egy magánszemély, vagy a politika, de a szennyező fizet elvét a végén Magyarország alkalmazni fogja.

Július 23-án a kormányszóvivő jelentette be, hogy a magyar kormány úgy döntött, hárommilliárd forintos, felülről nyitott alapot hoz létre az azbesztkérdés megoldására. Az azbesztszennyezés egészségügyi kockázatának felszámolásáról szóló miniszteri rendelet szerint a megyei jogú városok a költségek 70 százalékára, a városok 80 százalékára, a községek pedig 90 százalékára pályázhatnak.

Nemény András, Szombathely polgármestere jelezte, hogy a 30 százalékos önerő előteremtése komoly nehézséget jelent a város számára, ezért azt kérte, hogy a kormányzat tegye lehetővé az önerő összegének leírását például a szolidaritási adóból.