Az MKIK az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében megjegyezték: a szabályozást a nyári hónapokban kellett volna megszüntetni, mert a zökkenőmentes átmenet feltételei akkor kedvezőbbek voltak. Átgondoltan előkészítve most sem veszélyeztetné az árstabilitást a kivezetés, a halogatás viszont növelné a gazdasági és üzleti kockázatokat, romolhatnak a vállalkozások alkalmazkodási, beruházási és fejlesztési lehetőségei – írták.

A piaci torzulások főképp a kisebb vállalkozásokat a vidéki kereskedelmi hálózatot sújtják, a nagyobb, akár külföldi hátterű áruházláncok kompenzálhatják a veszteségeiket más termékcsoportokon.

A vállalkozásoknak kiszámítható működési környezetre van szükségük, de a fogyasztóknak is érdeke, hogy ismét a természetes piaci viszonyok érvényesüljenek, mert így az árviszonyok is stabilizálódhatnak - tették hozzá.

A közlemény szerint a kamara már az év elején jelezte, hogy a közvetlen árszabályozási beavatkozások nem lehetnek tartósak, legfeljebb rövid távon segíthetnek a fogyasztói árak mérséklésében. A szakmai szervezetek ugyancsak megerősítették, hogy a kedvezőbb inflációs folyamatoknak és a termelői árak csökkenésének köszönhetően nincs már akadálya a kivezetésnek – hangsúlyozták.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke már júniusban jelezte, hogy az árrésstopok kivezetése nem veszélyeztetné a jegybanki inflációs célt, majd az Országos Kereskedelmi Szövetség és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet is a megszüntetés mellett állt ki.

Az árrésstopot az előző kormány az élelmiszerárak csökkentése és a családok védelme érdekében vezette be 2025 márciusában. Kármán András pénzügyminiszter az áprilisi parlamenti választás után közölte, hogy az új kormány fokozatosan kivezeti az árrésstopot, de júniusban a tárca úgy nyilatkozott, hogy a megszüntetés egyelőre nincs napirenden.