Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Benzinkút.
Nyitókép: Pixabay

Üzemanyagár – Durvul a helyzet Németországban

Minden eddiginél magasabb szintre emelkedett a dízel üzemanyag átlagára Németországban, miközben egyre erősödik a nyomás a kormányon, hogy tegyen lépéseket az autósokra nehezedő terhek enyhítésére.

A német autóklub (ADAC) csütörtökön közzétett adatai szerint a dízel literenkénti országos napi átlagára szerdán 2,453 euróra (895 forint) emelkedett, ami új történelmi csúcsnak számít. A benzin átlagára ugyancsak rekordmagas szinten alakult, literenként 2,314 eurót (844 forint) tett ki.

Az üzemanyagárak az iráni háború február végi kezdete, valamint a Hormuzi-szoros hajóforgalmának zavarai óta jelentősen emelkedtek. A szoros a globális kőolaj- és földgázkereskedelem egyik legfontosabb tengeri útvonala.

Friedrich Merz német kancellár kedden közölte, hogy a kormány fellép az áremelésekkel szemben, konkrét intézkedéseket azonban egyelőre nem ismertetett.

A kormánykoalíción belül nincs egyetértés a megoldást illetően: a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) rendkívüli nyereségadót vetne ki az olajvállalatokra, míg a kancellár elutasítja ezt a javaslatot.

A gyors beavatkozást sürgetők tábora közben bővül. Thorsten Frei, a konzervatív CDU/CSU-frakció parlamenti vezetője szerdán azt mondta: a tervezett intézkedéseket legkésőbb október 1-jéig életbe kellene léptetni.

Az év első felében a berlini kormányzat kéthónapos üzemanyagadó-csökkentést vezetett be, amely június végén kifutott. Szakértők ugyanakkor a széles körű támogatások helyett inkább a kisebb jövedelmű háztartásokat célzó intézkedéseket szorgalmaznak.

Az ADAC szerint a dízel ára jelenleg mintegy 71 eurócenttel magasabb az iráni háborút megelőző szintnél, míg a benziné 54 eurócenttel emelkedett. A dízel korábbi rekordját áprilisban jegyezték fel, a mostani ár ezt hat eurócenttel haladta meg.

Állami beavatkozást sürgetnek a német fuvarozók is. A BGL (Bundesverband Güterkraftverkehr Logistik und Entsorgung)

nyílt levélben fordult Friedrich Merz kancellárhoz, hangsúlyozva, hogy a főként kis- és középvállalkozásokból álló ágazat számára a költségnövekedés már nehezen viselhető el.

Dirk Engelhardt, a szövetség igazgatósági szóvivője szerint a magas dízelárak számos középvállalkozás fennmaradását és a német gazdaság versenyképességét veszélyeztetik.

A fuvarozók elutasították Katherina Reiche gazdasági miniszter, a Merz vezette konzervatívok politikusának javaslatát a motorüzemanyagok áfájának átmeneti csökkentésére. Érvelésük szerint ez a forgalmi adót visszaigénylő vállalkozások számára nem jelentene közvetlen érdemi könnyítést.

A BGL ehelyett a német közúti fuvarozási ágazatot terhelő kettős szén-dioxid-költség megszüntetését sürgeti, mivel a nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszer és a teherautó-útdíj szén-dioxid-pótdíja egyaránt terheli az ágazatot.

A szövetség emellett úgynevezett kereskedelmi dízel bevezetését kéri.

Ennek keretében azt szorgalmazza, hogy az üzleti célú dízel üzemanyag energiáját terhelő adót az Európai Unióban megengedett minimumszintre csökkentsék, illetve részben visszatérítsék. A BGL szerint hasonló rendszerek működnek több uniós tagállamban, köztük Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Szlovéniában, Spanyolországban és Magyarországon.

A szövetség szerint az uniós ideiglenes válságtámogatási keret lehetővé teszi az üzemanyagköltségek emelkedésének kompenzálását, és a német jogi keretek is lehetőséget biztosítanak nemzeti különszabályok alkalmazására az energiaterhelésben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Tisza-kormány: véget ért a konfliktusos EU-csúcs, de a legnehezebb viták decemberre maradtak, miközben itthon sorra jönnek a feljelentések

Tisza-kormány: véget ért a konfliktusos EU-csúcs, de a legnehezebb viták decemberre maradtak, miközben itthon sorra jönnek a feljelentések

Péntek este véget ért a brüsszeli EU-csúcs, ahol Magyar Péter szerint sikerült minden fontos kérdésben érvényesíteni a magyar érdekeket: a következő uniós költségvetésben egymilliárd euróval többet kapna Magyarország, az ETS2 bevezetését pedig egy évvel elhalasztanák. A legnehezebb pénzügyi kérdésekben azonban nem volt áttörés, a 2028–2034-es büdzsé vitája holtpontra jutott, a végső döntés decemberben születhet meg. A kormányfő Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt a kárpátaljai magyarok jogairól. Itthon a Kisfaludy-program miatt tett feljelentést a kormány, a közmédiából 2 milliárd forintnyi eszköz tűnt el, a minimálbér jövő évi emelése pedig a tervezett 14 helyett 6 százalék alá csökkenhet. Cikkünk folyamatosan frissül a szombati legfrissebb kormányzati fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×