Egyre kiszámíthatatlanabb az iráni–amerikai konfliktus kimenetele. Mint az InfoRádió Aréna című műsorában Pletser Tamás, az OTP Alapkezelő szenior portfolió menedzsere elmondta, egyáltalán nincs könnyű dolgunk rövid távon, mert az, hogy az amerikai elnök, Donald Trump éppen mit nyilatkozik, vagy az, hogy az iráni oldal politikája éppen hogyan változik, meghatározza a kőolajpiac irányát.

Úgy látja, hogy az Egyesült Államokat a Közel-Keleten csapdahelyzetbe vezette az elnök, aki előtt most két lehetőség áll. Megpróbálhat teljes mértékben visszakozni, ami azt jelenti, hogy Irán befolyása nő a Hormuzi-szoros, illetve az Arab-öböl kőolaj-kitermelése felett. Így lehetővé válna, hogy a kőolaj ismét elinduljon a világpiacra és lejjebb kerüljenek az árak. A másik lehetőség, hogy továbbra is „beleáll a háborúba”, ez viszont rövid távon a kőolajpiac feszességét okozza, magasabb kőolajárakat hozhat, ami adott esetben recesszióhoz vezethet. Utóbbi, különösen a novemberi időközi választás előtt, nem biztos, hogy egy jó stratégia az amerikai elnök részéről a szakértő szerint.

Felmerül a kérdés, hogy ha az elnök az elsőként említett forgatókönyvet választja és teljes egészében visszahelyezi Irán befolyása alá a Hormuzi-szorost, akkor az egy kiszámítható piaci pályát jelentene-e, és az iráni rezsim megbízható-e annyira, hogy engedje a tankerhajók közlekedését. Erre válaszul Pletser Tamás elmondta: a júniusban megkötött amerikai-iráni szándéknyilatkozatban az volt az amerikai szándék, hogy valóban Irán kezébe adja az Arab-öbölből származó kőolaj exportjának kontrollját, mégpedig olyan módon, hogy az iráni rezsim Ománnal közösen valamifajta díjat szedne az átmenő hajók után.

„Ez azt jelenti az én olvasatomban, hogy Irán érdekelt lenne abban, hogy a forgalom újrainduljon, hiszen lényegében az ő bevétele növekedne azáltal, ha a hajóforgalom újraindulna ebből a térségből. Tehát bizonyos értelemben a rend helyreállna, csak

más egyensúly alakulna ki, lényegében Irán kontrollja érvényesülne a Hormuzi-szoros, illetve az Arab-öböl kőolajtermelése és egyéb termékei felett”

– értékelt az OTP Alapkezelő szakértője.

Hozzátette, hogy ez nem lenne példa nélküli helyzet, hiszen például a törökök is különböző díjakat szednek a Boszporuszon való áthajózásért – ezt egyfajta révkalauz szolgáltatásba csomagolták –, de egyébként hasonlót láttunk például a dán szorosoknál is. Pletser Tamás szerint tehát nem lenne teljesen példa nélküli ez a megoldás, de a korábbi egyensúlyhoz képest, amikor nem létezett ilyen jellegű forgalmi díj, ez mindenképpen egyfajta visszalépés lenne a világkereskedelemben, továbbá Irán kezébe adná a döntést arról, hogy ki hajózhat ki-, illetve be ebbe a régióba, ki milyen terméket vihet ki, milyen mértékben változhat például az Arab-öböl kőolaj- vagy kőolajtermék-kínálata a világpiacon.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.