Címke: oktatásügy (100 cikk)

Az Oktatási Hivatal honlapján közzétette a 2024/2025-ös tanévi digitális országos kompetenciamérés (OKM) országos, intézményi, feladatellátási helyi és tanulói eredményeit, amelyek csaknem minden évfolyamon és területen javultak az előző évi méréshez képest.

Együttműködési megállapodást írt alá Pintér Sándor belügyminiszter és Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány főigazgatója hétfőn Budapesten.

Nagyon sikeresnek nevezte az iskolaőri szolgálatot az elmúlt öt év tapasztalatai alapján a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára egy szerdai budapesti szakmai rendezvényen.

A diákhitel-konstrukciók Magyarországon az elmúlt évtizedekben már több mint félmillió fiatal diplomához jutását segítették. A jelenleg elérhető tandíj-, illetve szabad felhasználású diákhitelekről Bugár Csabát, a Diákhitel Központ Zrt. elnök-vezérigazgatóját kérdeztük.

Magyarország és a magyar kormány célja nemcsak a kiegyezés, hanem a kiengesztelődés és a lehető legszorosabb együttműködés az utódállamokkal – mondta a miniszterelnök-helyettes pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn. A Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára pedig arról tett bejelentést, hogy a kormány elfogadta a külhoni ösztöndíj-rendszer teljes átalakításáról szóló előterjesztést. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy megnőtt Magyarország elrettentő ereje.

2025. július 2-án, a középszintű szóbeli vizsgákkal eredményesen lezárult a május–júniusi vizsgaidőszak: 3386 bizottság előtt több mint 141 358-an tettek érettségi vizsgát. Az Oktatási Hivatal a honlapján közzétette az összesített eredményeket, amelyek alapján látható, hogy az érettségizők idén is az elmúlt évek átlagának megfelelően teljesítettek.

A tavalyihoz képest idén is nőtt a Színház- és Filmművészeti Egyetemre (SZFE) jelentkezők száma többek között a megújult felvételi rendszernek és a piacképes oktatásnak köszönhetően – hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár az egyetem tanévzáró és oklevélátadó ünnepségén az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Az oktatásügy jövője a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken volt a fő témája annak a hétfői, révkomáromi kerekasztalnak, melyen személyesen vett részt Tomáš Drucker szlovák oktatási miniszter, valamint a megyék, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, a Városok Uniója és szakmai szervezetek képviselői. A találkozó célja az oktatásügy fejlesztése a magyar, a roma és más kisebbségek által lakott vidékeken Szlovákiában.

A legtöbb felsőoktatási intézményben a számonkérések szervezése még fejlesztésre szorul – jelezte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Az oktatási kormányzat egyetért azzal, hogy a vizsgakövetelmények egyértelműsítése szükségszerű. Budai Marcellt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnökét, valamint Varga-Bajusz Veronikát, a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárt kérdeztük.

Az oktatási kormányzat szerint hónapról hónapra egyre több a pedagógus a pályán, és második éve rekordokat dönt a jelentkezés a pedagógusképzésre, de Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban arról beszélt, hogy a számok megtévesztők, és a béremelés nem hozta el a pályakezdőknél a remélt hatást.

Pénteken a német nyelvi érettségi került az asztalra, amit már jóval kevesebben, alig több mint 14 ezren írtak közép- és emelt szinten. A diákok elmondása alapján voltak nehézségek, a hallott szöveg értését és az íráskészség részt szenvedték meg a leginkább, és többen már az októberi érettségire készülnek.

A korábbi napokhoz képest pénteken már jóval kevesebben vizsgáznak. Német nyelvből középszinten középszinten 913 helyszínen 11 096, emelt szinten 72 helyszínen 3061 vizsgázó méretteti meg magát.

A középfokú oktatásban továbbra is a technikumi képzések a legnépszerűbbek, 2022 óta pedig 57 százalékkal nőtt a szakképzésből a felsőoktatásba lépők száma – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szerda reggel a TV2 műsorában.

Nem csupán a diákok mondják, de a szaktanár is egyetért abban, hogy az idei történelemérettségi elég nehézre sikerült. A szakértő szerint az ötöshöz igen magas szintű háttértudásra volt szükség.

A hétfői magyar nyelv és irodalom, és a keddi matematika után a történelemmel folytatódott az írásbeli érettségi szerdán. Középszinten 72 834, emelt szinten pedig 8484 diák ült neki az érettségi feladatsoroknak 9 órakor.

A magyar és a matek után szerdán 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Az Oktatási Hivatal közlése szerint középszinten 72 834, emelt szinten pedig 8484 diák vizsgázik ma.

Bár a matematkiérettségi hivatalos megoldásait csak 24 órával a kedd reggeli kezdés után adja ki az Oktatási hivatal, matektanárok által megoldott nem hivatalos eredmények már elkészültek. A tanárok és szakértők szerint nem volt vészes a két részből álló feladatsor, a diákok viszont azért meglepődtek egy-egy példán.

Csaknem 78 ezren ülnek be életük eddigi legnagyobb megmérettetésére hétfő reggel, ugyanis a magyar nyelv és irodalom vizsgasorral kezdetét veszi a 2025-ös érettségi. Az előzetes adatok alapján mindenki Jókai Mórra tippelt, hiszen a szerző 200 évvel ezelőtt született. Kiderültek a feladatok, és Arany, Zrínyi és Örkény neve előkerült, Jókai viszont ismét távol maradt.

Több mint 80 ezer vizsgázó – középszinten 77 972 fő, emelt szinten pedig 2278 tanuló – számára kezdődött el hétfő reggel az érettségi magyarból, amelynek első feladatsora idén sem okozott nagy meglepetést. A diákok egy közérthető, ismeretterjesztő szöveg értelmezésén, majd egy irodalmi műveltségi teszten, végül pedig egy műértelmező szöveg alkotásán keresztül adtak számot tudásukról.

Egyebek mellett a doktori képzés átalakítását tartalmazza az a szerteágazó felsőoktatási törvényjavaslat, amelynek általános vitáját az elmúlt napon rendezték meg az Országgyűlésben.