A Magyarország villamosenergia-termelésének közel felét biztosító ≈ 2000 MW teljesítményű Paksi Atomerőmű hűtését a Duna biztosítja. A vízre a kondenzátorok (blokkok) hűtésénél van szükség. Bár a mostani rendkívül alacsony vízállás és vízhozam mellett a vízmennyiség elegendő lenne a blokkok hűtésére, az ehhez szükséges szivattyúk szívócsonkjának szintje magasabban helyezkedik el, mint a jelenlegi alacsony – és várhatóan tovább csökkenő – vízállás, így a feladatukat ellátni nem tudják – olvasható az erőmű oldalán.

A szívócsövek mélyebbre helyezésének műszaki kezelése elindult, néhány éven belül a jelenleginél is alacsonyabb vízszint mellett is képes lesz folytatni a termelést az atomerőmű – teszik hozzá.

A Duna vízszintje jelenleg 28 cm-rel van az előző, 2018-as rekordszint alatt (amely szint az atomerőmű több mint 40 évvel ezelőtti tervezésénél figyelembe vett 100 éves minimum vízszint alatt van több, mint 1 méterrel.)

A vízszintcsökkenés főbb okai:

• Medermélyülés: a Duna felsőbb szakaszain vízlépcsők, erőművek vannak, nem jön hordalék, eközben a magyar szakaszon nincs vízlépcső, folyamatos a hordalékszállítás. Mindehhez társult a mederkotrás hosszú időkön keresztül fenntartott gyakorlata, ezek együtt pedig a folyó medrének mélyülését, ezzel együtt a vízszint csökkenését eredményezték
• A globális klímaváltozás hatására a szélsőségek megjelenése. Korábbi években évi több alkalommal is volt ún. magas víz - idén viszont már gyakorlatilag elmaradt a zöld ár is, egész évben alacsony vízszint volt.

„Természetesen az atomerőmű a rendkívüli helyzetekre, így az ilyen kis valószínűséggel bekövetkező helyzetekre is felkészült. Kidolgozott eljárásrendjeink vannak a Duna ún. alacsony vizes helyzetének kezelésére. Az alacsony vizes állapotok 4 fokozatra vannak felosztva a Duna Paksi Atomerőmű vízkivételi művénél, az ún. hidegvizes csatorna öblözetében mért szintjei alapján: jelenleg a 3. fokozatban vagyunk” – írják.

Az előrejelzések alapján reális esélye van a 4. fokozat bekövetkezésének: ekkor az atomerőmű minden blokkját le kell állítani, onnantól kezdve megszűnik az energiatermelés, a továbbiakban az álló blokkok hűtéséről kell gondoskodni. Ehhez percenként 5 köbméter víz szükséges, szemben a másodpercenként 100 köbmétert igénylő üzemelő blokkokénál.

A teljes leállásra – a napon belül többször is változó vízügyi előrejelzések okán –

jelenleg becslést tudnak adni: számításaik szerint 24-72 óra az az időtáv, amelyen belül a leállítást végre kell hajtani.

Mint olvasható, a Paksi Atomerőműben felkészültek arra is, ha a Duna további extrém szintcsökkenést szenvedne el: erre az esetre rendelkezésre állnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttműködésben telepített Pajtás szivattyúk, amelyek biztosítják, hogy az atomerőmű álló blokkjainak lehűtve tartásához szükséges vízmennyiség mindenkor rendelkezésre álljon. A Pajtás szivattyúkból szükség esetén 12 dolgozik folyamatosan, 4 db tartalék és további 13 készenlétben áll, mindehhez rendelkezésre áll a szükséges kezelő és javító személyzet, alkatrész-utánpótlás és üzemanyag is.

„Az atomerőmű felkészült a teljes leállás rendkívüli helyzetének kezelésére: akár hetekig tartó extrém alacsony vízállás esetén is biztonságos állapotban tarjuk a blokkokat, a megfelelő vízszint elérése esetén pedig azonnal, lépcsőzetesen indítjuk a blokkok termelését, az erre vonatkozó szigorú szabályok alapján A blokkok újraindítása a vízszint függvényében akár néhány nap alatt is megtörténhet” – hangsúlyozzák.

Az atomerőmű szakemberei 24 órában gondoskodnak arról, hogy a létesítmény biztonságos üzemállapotát fenntartsák; végezeül arra kérik a lakosságot, felelős, takarékos áramhasználattal segítsék Magyarország villamosenergia-ellátásbiztonságának fenntartását.