Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Egyetemista lányok írásbeli vizsgát tesznek.
Nyitókép: Getty Images/sengchoy

NAT, iskolaigazgatók, Klebelsberg intézet: Lannert Judit miniszter részletezte, milyen változásokat hozna az oktatásba

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter elmondta egy interjúban, milyen ismeretanyagokat hozna be a új nemzeti alaptantervbe (NAT), de hangsúlyozta, hogy csak társadalmi egyeztetések után nyúlnak a rendszerhez. Már zajlik a Klebelsberg Intézet átvilágítása, várhatóan iskolaigazgatókat is le fognak váltani és pályázatot írnak ki.

Az új nemzeti alaptantervnek (NAT) „be kellene hoznia az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket, a társadalomtudományos alapismereteket és a digitális műveltség helyett sokkal inkább a médiaműveltséget. Ettől egyáltalán nem függetlenül a tanulásszervezés módját is sokkal rugalmasabbá kell tenni” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a qubitnek adott interjújában a hvg.hu összefoglalója szerint. Mint fogalmazott, a tankerületek vezetőinek lecserélése már zajlik, átvilágítják a Klebelsberg Intézetet és a tankerületeket, és lehetnek olyan vezetők közöttük, akiket rögtön leváltanakk, mivel az iskolaigazgatók nagy része Lannert szerint lojalitás alapon lett kiválasztva.

„Azt remélem, hogy egy kicsit megnyugodnak a pedagógusok, és ettől kicsit nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is” – fogalmazott am insizter, hozzátéve: „folyamatosan egyeztetünk a szakmai szervezetekkel, hogy már most könnyebb legyen az iskolai élet, például a kompetenciamérés-cunamit leállítjuk, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét (TÉR) megszüntetjük. Minden, ami túl sok adminisztrációval jár, azon változtatunk, és a sztrájkjogokat visszaállítjuk. Azt szeretnénk, ha a tanárok jobban éreznék, hogy megbecsülik őket, hogy érezzenek perspektívát, még ha most nem is tudunk rögtön sok dologban változtatni, mert a szeptemberi tanévkezdéshez már túl rövid az idő. Márpedig a tanévnek el kell indulnia.”

Lannert Judit szerint a végletekig központosított, túlterhelt és szelektív oktatási rendszerben mindenki rosszul jár: a gyerek szenved a túlzott mennyiségű és sokszor értelmetlen tananyagtól, a szülő szenved, mert látja a gyerekét szenvedni, a tanár pedig szenved az egész rendszer diszfunkciójától, a meg nem becsültségtől, a túlterheltségtől és a fullasztó adminisztratív terhektől.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×