A Tisza Párt vasárnapi győzelmének kétharmados mértéke miatt a piacok, a befektetők úgy gondolják, hogy nagyon gyorsan, viszonylag hatékonyan meg lehet hozni azokat a szükséges intézkedéseket, amelyeket az új kormánytól várnak, részben a választási programjukkal összhangban, részben más elvárásokkal kapcsolatban – fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában. A piacok által üdvözölt központi témák közé tartozik az EU-s pénzek hazahozatala, amiben tényleg szükség van a gyorsaságra és a hatékonyságra, hiszen nagyon szoros a határidő a helyreállítási források ügyében. A másik dolog pedig, amiben a piac nagyon bízik, és lényegében el is kezdett árazni, az az, hogy középtávon sor kerülhet az euró bevezetésére, így az elkövetkező években Magyarországon elindulhat egy konvergencia-folyamat.

Madár István, a Portfolio elemzője is úgy látja, hogy a gazdaságban inkább hosszabb kifutású döntések vannak, ebből következően a leglátványosabb, ami megváltozott rögtön a választás után, az a tőkepiaci értékítélet.

„Itt még nem látjuk azt, hogy vállalatok ezáltal bármilyen módon megváltoztatták volna a döntésüket. Azt viszont látjuk, hogy a tőkepiacon élénk mozgás indult el. Ez az élénk mozgás kiterjed a devizapiacra, a forint egy látványos erősödéssel reagált a kormányváltás hírére. A kamatok elkezdtek csökkenni, nagyon jelentősen mérséklődött a kamatfelárunk is – tehát a Lengyelországhoz vagy akár a fejlett országokhoz képest mért kamatfelárunk is érdemben csökkent –, továbbá a részvénypiacon is elég hektikus mozgások indultak el” – sorolta a vezető elemző.

Ezek az „első tünetek” még nem magához az új kormányzáshoz kötődnek, hanem az ahhoz fűződő várakozásokhoz, vagy az első reflexszerű mozgásokhoz.

„Mondhatjuk azt, hogy ezek a piac és az új kormányzat mézeshetei. Az majd később derül ki, hogy ők hogy fognak egymással együtt élni” – fogalmazott Madár István.

Nyeste Orsolya szerint a győzelem mértéke meglepetés volt a piac számára. A külföldi befektetők a választás előtt azt látták, hogy az egyes közvélemény-kutatók előrejelzései elég jelentős mértékben ellentmondanak egymásnak, így nem nagyon mertek komoly téteket tenni sem a kormányváltásra, sem a korábbi kormány maradására, ezért nagyon erőteljes erőteljes kiváró hangulat a piacon a választások előtt.

Madár István egyetértett ezzel, hozzátéve: az látszott, hogy ahogy a közvélemény-kutatások egy része valószínűsítette a kormányváltást, úgy elkezdett elindulni egyfajta spekuláció a piacon.

„Azt hívtuk Tisza-betnek, hogy a kormányváltást spekuláló befektetők megjelentek Magyarországon, elég jelentős számban. És nagyon látványos volt ennek a devizapiaci hatása, a forint jóval a választások előtt elkezdett már erősödni, de aztán kirobbant az iráni háború, ami hirtelen és nagyon látványosan kirázta ezeket a befektetőket a magyar piacról. Ez a kirázódás okozhatta szerintem azt, hogy a választások után elkezdett utána újra fölépülni a Tisza-bet, és a választások után még mindig volt tér arra, hogy hétfő-kedden még beszálljanak ebbe a sztoriba a befektetők” – sorolta.

Úgy látja, ez magyarázhatta azt, hogy a választás előtti tőkepiaci mozgások nem teljesítették be teljesen ezt a Tisza-betet – nagyon nagy volt a zaj, eltérőek voltak a közvélemény-kutatók eredményei, így mindig volt egyfajta bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mi is jön.

Arra vonatkozóan, hogy a befektetőknek mi a fontosabb most Magyarországgal kapcsolatban, az új kormány tervei vagy például a közel-keleti, az ukrajnai konfliktus hatásai, Nyeste Orsolya elmondta, ezt nagyon nehéz rangsorolni. Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, ezért bármi történik a világban, bármilyen válság – és ilyenekre 2020 óta több példa is volt–, arra nagyon nagy mértékben reagáltak a tőkepiacok. Most azonban az iráni válság, egyáltalán a közel-keleti helyzet megoldatlansága a választási eredmények hatására egy picit háttérbe szorult, abszolút a hazai történések vannak a fókuszban a magyar piacon.

A „mézeshetekkel” kapcsolatban megjegyezte: még csak néhány nappal vagyunk a választások után, ahogy telik az idő, ahogy kiderül a kormányalakítás menetrendje, az új kormányzat egyre több terve, úgy reagálnak majd a piacok, illetve az idő elteltével a kormányváltási hír hatásai enyhülhetnek, és ismét előtérbe kerülhet a közel-keleti helyzet, ami azért számos kihívást jelent majd a magyar gazdaságnak az elkövetkező hónapokban.

Mint Madár István fogalmazott, a gazdaság más, mint a politika.

Attól, hogy hirtelen fordulat történt a politikában, a gazdaság helyzete egy fikarcnyit sem lett más.

Leszámítva az előbb említett jelenségeket, hogy a forint erősebb lett és a kamatok csökkentek, ami, ha hosszú távon így marad, az valóban fontos, de azért az alapvető gazdasági folyamatokban nincs érdemi változás egyelőre.

„A legfontosabb, hogy bár a magyar gazdaság nincs válságban – nincsen olyan típusú krízisben, ami földindulásszerű mozgások veszélyét hordozná magában, az állam nem fizetésképtelen, a forint nem mutat durva, kontrollálatlan, gyengülésre utaló jeleket, sőt, a külső egyensúlyunk stabil –, viszont van egy 3,5 éves stagnáló, növekedési problémával súlyosan terhelt gazdaságunk. Ez a probléma egyaránt visszavezethető külső tényezőkre, a külpiacaink gyengélkedésére, és belsőkre, mint például az európai uniós források hiánya, a magas kamatszint – amit részben a gazdaságpolitika körüli bizonytalanság okoz –, az üzleti és a gazdasági hangulat lejtmenete, egy óriási beruházási lufi kipukkadása, amiből még nem tudtak magukhoz térni sem az állami, sem a magánszektor fejlesztési kapacitásai” – sorolta a vezető elemző, hozzátéve, hogy ezek mind összeálltak egy nagyon makacs „nemnövekedéssé”, és ebben egyelőre semmilyen változás nincs is.